2023. 04. 03. | Építészet

Az újpalotai lakótelep revitalizálása – 9 építészeti koncepció adaptive reuse jeligére

A környezeti és társadalmi lassú katasztrófa előszobájában nemigen maradt választásunk: a ránk hagyott épületállományt elbontjuk és újat építünk, vagy felhasználjuk. A főváros élhető jövőjének biztosítása érdekében elengedhetetlennek tűnik lokális centrumokkal segíteni a belváros tehermentesítését, a jó helyek szétszóródását, a város effajta demokratizálódását. Ennek jegyében egy kieső, elhanyagolt városrész és egy negatív jelentésekkel terhelt kor épületének újjáélesztésére vállalkoztak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterszakos építész hallgatói.

A helyszín Újpalota, azon belül az újpalotai lakótelep, ami a 70-es évek elején nyerte el máig ismert arcát. Az építkezések megkezdése előtt a környék lényegében puszta volt, a rendszerváltás előtti húsz év virágzását követően a panelok idősödő lakossága és a belváros könnyű elérése miatt mára társadalmi és kulturális értelemben ismét ellaposodni látszik. A területet négy részre osztó, forgalom által erősen terhelt közlekedési csomópont déli sarkában elterülő Fő tér és a mögötte megbúvó volt iskolaépület újragondolása ideális tervezői kiindulópontot jelent.

Az adaptive reuse egy olyan folyamat, melyben egy meglévő épületet más célra használnak fel, építenek át, mint amelyre azt eredetileg tervezték.

A CLASP elnevezést viselő, Angliából importált, gyorsan építhető, könnyűszerkezetes technológián alapuló házat Kévés György tervezte 1975-ben. Tudva, hogy az építőipar mekkora terhet jelent a természeti környezet számára, valamint, hogy az épületeken belül a tartószerkezet létrehozása milyen mértékben növeli egy projekt karbonlábnyomát, a házban található rigorózus, acél csontvázra akár megtartandó kincsként is lehet tekinteni. A nagyjából hétezer négyzetméteres földszint plusz kétemeletes ház sajátossága és egyben – tervezői értelemben vett – nehézsége a környezettel való közvetlen kapcsolat: földszintje másfél méterrel az utca és a telek szintje fölött kezdődik, meredek rézsű szegélyezi minden oldalról. E kondíció alól csak a volt tornaterem mentesül részben, ami a funkciójához szükséges belmagasságot a földszint alá süllyesztéssel érte el, így közvetlen kijárattal jelentkezik a volt iskolaudvar felé. A ház szomszédságában a Fő tér felől érkezve két tízemeletes panelház, élelmiszerbolt és egy kis közösségi ház található, délről iskola, óvoda és játszótér határolja. A kézzel fogható adottságokon túl, a társadalmi környezet feltérképezése alapozta meg a lentebb tárgyalt javaslatokat. A kerület főépítészével konzultálva, valamint a környék jellegét és az ott élők napjait alaposan vizsgálva formálódtak lehetséges programmixek, melyek élettel tölthetnék meg az elhagyatott házat.

A tervezési folyamatok kivétel nélkül egy-egy beavatkozás élettartamának vizsgáltával indultak. Miként egy városrész igényei alkalomadtán gyorsan változhatnak, egy nagy méretű, monofunkciós épület, lassan forduló hajóként válik kitetté a kor, a környezet és a használat oldalán jelentkező változásokra. Ennek fényében nagy hangsúly került a programalkotásra, és olyan lehetséges stratégiák felmutatására, melyek a használatból kiindulva adnak építészeti választ a fenntarthatóság kérdésére.

Erre válaszol Gulyás Janka terve is, ami szigorú alaprajzi rendszert fogalmaz meg az eredeti alaprajzi szimmetriát tartva, továbbá átláthatóságával is segíti a későbbi alakíthatóságot. Tervében a meglévő épületet két út osztja négy szimmetrikus egységre, amelyek így elérhetővé válnak a főtér, illetve a környező oktatási intézmények felől egyaránt. Az így kialakult épületrészekben megegyezően elhelyezett vizesblokkok és közlekedők köré felfűződő használati terek funkciója igény szerint változhat. A tervben a jelenlegi közösségi ház költözik az épületbe, valamint tematikusan elkülönülve és kiegészülve jön létre gyerekház, zeneház, műhelyház és sportház. A javaslat értelemszerűen sok egyéb, fel nem villantott használat befogadására is alkalmas térszervezésének köszönhetően.

Fogarassy Réka a funkciók meghatározásánál arra törekedett, hogy azok egymást támogatva alkossanak élő, működő egységet. Tervében az épület középső szintje kertész- és szakácsszakképzésnek ad otthont. Előbbit a tetőn növénytermesztésre alkalmas üvegház, utóbbit a földszinten üzemelő étterem teszi teljessé. Az eredeti tornaterem belmagasságát kihasználva egy előadóterem is helyet kapott az épületben, ami észak felől a Fő tér és a meglévő közösségi ház felé nyit. A tervezés során meghatározó szervezőelv volt a meglévő ház tartószerkezetének megtartása, ami nemcsak zárt terek, hanem a szabadon átjárható közterek határoló elemévé is vált.

Dózsa Bercel helyszíni vizsgálódása során kiderült, hogy Újpalotán nincs felnőtt szakképzés, terve ezt a hiányt igyekszik orvosoni. A meglévő iskolaépületet egy olyan oktatási intézménnyé alakította át, melyben műhelymunkaszerűen tudnak a diákok tanulni, alkotni és közösségi életet élni. A nagy, felemás lepényre emlékeztető épület átalakítását az oktatási funkción kiszolgálásán túl leginkább új közterek létrehozása vezérelte. A terv öt, különböző téri minőséggel felruházott közteret integrál a hozzáépítésekkel és elbontásokkal tarkított új szövetbe. Ennek a lépésnek köszönhetően a terület minden irányból képes feltárulni az ide érkezők számára. A tömeget illető beavatkozások után három tömb jött létre: egy iskolai, egy kollégiumi, valamint egy multifunkcionális térnek otthont adó épületrész, a szakképzés műhelyei pedig a földszinten kaptak helyet.

Kardos Orsolya terve Újpalota lakosainak minél szélesebb közegét szólítja meg a sport és rekreáció lehetőségén keresztül. A növényház jellegű, napozóteraszos élményfürdő a pihenés mellett hidroterápiára és gyermekoktatásra alkalmas medencékkel rendelkezik. A részben megtartott háromszintes épülettömegben pedig mozgásfejlesztésre, gyógytornára és sport oktatásra alkalmas termek kerültek kialakításra. Az összekötő földszinti épületrészben a megérkezést biztosító tereken túl kávézó és bár kapott helyet a tervben. Az alapvető sportolási szükségletek kielégítésén túl a tetőteraszon lévő szenzoros fejlesztőkert további kooperációs lehetőségeket vet fel Újpalota óvodáival, iskoláival. A mozgásház tömege a bontásokkal és minimális hozzáépítéssel az eredeti ház dinamikus karakterét igyekszik egyszerűbb geometriai formanyelvvel továbbvinni.

Majnár Rebeka beavatkozását elsősorban Újpalota szociológiai hátterének és társadalmi összetételének vizsgálata alapozta meg. Tervében olyan funkciók összekapcsolására tesz javaslatot, melyek azon túl, hogy hiányoznak a környékről, segítenék a gazdasági státuszon és életkorokon átívelő kapcsolatok, közösségek létrejöttét. E cél elérését a meglévő épületben egy családsegítő- és szociális segély központ kialakítása biztosítja, melyek mellett kreatív alkotóműhely, szükség esetén rugalmasan alakítható sporttér és gyermekfoglalkoztató is szerepel a tervben. Az eredeti épület részleges elbontásával két új egység jött létre. Az északi tömb tetején a köznek szóló használat kiegészítéseként üvegház és kert kapott helyet, míg vele átellenben a déli szárnyban szociális bérlakások kerültek kialakításra.

Winkler Rebeka tervének indító gondolata szintén a nagy, homogén módon, egy funkcióval feltöltött házak fenntarthatóságát firtatja. Észrevételei szerint a szóban forgó lakótelepi kulturális és oktatási intézmények újrafelhasználását jelentősen nehezíti, hogy léptékükből fakadóan, monofunkciós programmal, csökkenő lakossági bevonódás mellett szinte lehetetlen fenntarthatóan működtetni őket. Ezért az eredeti épület tömegét kisebb működési alegységekre szabdalta, és olyan kulturális alapfokú oktatási színtereket hozott létre, melyek közösségformáló természete lehetőséget nyújt arra, hogy csökkenjen a gyökértelenség és átmenetiség érzete a lakóközösségekben. Az eredeti épületet egy gyalogos főtengellyel metszette át és tette világosan megközelíthetővé, ennek a döntésnek és további részleges bontásoknak köszönhetően különálló, emberléptékű tömegek rajzolódhattak ki.

Pálinkás-Szűcs Tilla terve jó gyakorlatként vette alapul az egykori Corvin Áruház épületében működő MÜSZI-t, illetve a XI. kerület alulhasznosított helyiségeiben virágzó kulturális életet. Ezek mentén fogalmazódott meg a program, ami kiadható műtermekkel, stúdiókkal ellátott alkotóházként értelmezi újra az újpalotai épületet. Annak érdekében, hogy a vélhetően belváros felől érkező alkotók, bérlők ne sajátítsák ki a házat, elvéve azt az újpalotai lakosságtól, az épület másik felében sportolási funkció kapott helyet, ami elsősorban a helyiek napi igényeire reagál. A meglévő ház szintjei földszintre, onnan megközelíthető süllyesztett tornateremre és lapostetőre redukálódtak. Előbbi magába foglal két sportolásra alkalmas termet, kávézót, átriumokat, kiállítóteret és a ház eredeti körvonala mentén lépcsőzve fűződő műteremcellákat. Utóbbi a köztér kiterjesztéseként igyekszik játékos és aktív kapcsolatot teremteni az alatta húzódó, alkalomadtán kiterjeszkedő belvilággal.

Szatmári Réka tervében kiemelkedő szerepet játszottak a tervezési helyszín közelében található oktatási intézmények. A Fő tér és a közösségi ház irányából két fő közlekedési tengely kijelölésével, és egy szabadon átjárható átrium kialakításával két különálló blokkra bontotta az épületet. A Fő tér felől megközelíthető egység szabadidőparkkal összekötött sportközpontként él tovább, a déli blokk pedig lakótömbként működne, amelyben kisebb privát lakóegységeket, közösségi tereket és a lakók számára fenntartott szolgáltatásokat hangolt össze a tervező. Mindezt azért, hogy egy olyan rendszer alakulhasson ki, amely az állami gondozásból kikerült fiatal felnőttek számára biztosít megfelelő életkörülményeket. A terv igyekszik olyan funkciókat helyezni az épületbe, amelyek lehetőséget nyújtanak a közösségi használatra (lehetőleg fogyasztási kényszer nélkül), és reflektálnak a környék szociális problémáira.

Lukovszki Bálint alkotásában központi szerepet játszottak a meglévő CLASP rendszerbe beköltöző funkciók és a városi köztér lehetséges kapcsolódási pontjai. Terve kísérlet, amely a közösségiház-előadótér, gyermekfoglalkoztató és kávézó együttes közösségszervező szerepére, valamint a földszint felszabadításán és az emeleti sportpálya kialakításán keresztül intenzív köztéri jelleg megteremtésére irányul. A szerkezet adta feszes, rendezett térraszter izgalmas alapot nyújtott a terek, térkapcsolatok rendezésére, semleges keretet adva így a formailag kötetlenebb, játékos elemek megjelenésének.