„Teret adni az érintettek hangjának” – Alkotás és aktivizmus találkozása Thury Lili portfóliójában
Emberi jogi témákat feldolgozó illusztrációk, városi jelenségekre reflektáló közösségi alkotás és feminista szemléletű plakátkészítő workshop. Thury Lilit már a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafikus hallgatójaként is az foglalkoztatta, hogyan csatornázhatná be szaktudását és vizuális eszközkészletét a közügyekről szóló diskurzusba. A 2012 végén kirobbant diáktüntetéseken és egyetemi fórumokon való részvétel, valamint a BAGázs roma integrációval foglalkozó szervezetnél töltött önkéntes idő alapjaiban határozta meg a társadalmi kérdéseket bontogató alkotói pályáját. Az elmúlt évek alatt Lili számos civil szervezettel való együttműködésen és közösségi alkotói projekten keresztül foglalt állást a vizuális kommunikáció és a művészet tudásmegosztó ereje mellett – ezekből mutatunk be párat.
Lili portfóliójában több olyan kezdeményezést találunk, amelyek a szubjektív megismerés eszközével teszik láthatóvá egy adott helyen élők csoportjának közös emlékezetét, tapasztalatát. A gesztus ereje a hatalmat aktuálisan birtokló csoportok totalizáló „igazságával” szemben mutatott ellenállásban rejlik.
„Szerintem fontos minden helyzetben teret adni az érintettek hangjának, máskülönben az alulreprezentált közösségek nézőpontjaira nem kapnánk rálátást. A szubjektív megismerés segít közelebb kerülni témákhoz – lebonthat előítéleteket és rámutathat arra, hogy a személyes történetek sokszor kollektív tapasztalatok.”
Fotók: Gunther Dóra, Balla Csönge és Erdei Krisztina
Az egyéni narratívák különös súllyal bírtak a Volt egyszer egy Dzsumbuj című projekt esetében. Lili 2015-ben Ivanyos Judit szociológus-újságíróval és számos, különböző szakterületről hozzájuk csatlakozó önkéntessel indította útjára A város peremén csoportot, amely a IX. kerületi Illatos út mentén épült lakótelep, ragadványnevén Dzsumbuj történetét dolgozta fel. A kutatás apropóját a telep 2014 augusztusában befejeződött, módszeres felszámolása adta. „Én is Ferencvárosban nőttem fel, majd a középiskola után két évig az Illatos útra jártam grafika OKJ-képzésre, így minden nap elmentem a lakótelep mellett. A lebontása ideje környékén olvastam Kecskés Éva Dzsumbujisták című könyvét, aminek hatására elkezdett foglalkoztatni, hogyan lehetne egyéni nézőpontokon keresztül is láthatóvá tenni a telep történetét.” A csoportjukhoz pár később csatlakozó, korábban a lakótelepen élő fiatallal együtt három éven át, többféle eszközzel járták körül a témát: életútinterjúkat készítettek a volt lakókkal, cikkeket publikáltak a kutatásukat archiváló weboldalon, különböző eseményeket, szakmai- és gyerekprogramokat szerveztek a kerületben. Lili a 2017-es diplomamunkája részeként tervezte az anyagokat összegző zsebkönyvet, amely egy emlékezetkutatás elemeiből készült installációval is kiegészült. „A projekttel az volt a célunk, hogy árnyaljuk a Dzsumbujról kialakult negatív képet, illetve, hogy a személyes történetek segítségével kézzelfoghatóvá tegyünk bizonyos rendszerszintű problémákat.”
Fotók: Nunkovics Róbert
Míg a Volt egyszer egy Dzsumbuj esetében az eltűnésre ítélt helyszínhez kötődő, személyes emlékezet kutatása jelentette a fókuszt, addig a józsefvárosi RÉV8 szervezet által kezdeményezett A Csarnok-negyed arcai projektben Lili rendszeres alkotótársaival, Donáth Anna Rózával és Thury Györggyel közösen egy épp felvirágzó városrészt mutattak be. Ezúttal a személyes tapasztalatokat rögzítő interjúk mellett a köztéri- és művészeti foglalkozások alkalmat adtak arra, hogy a negyed lakói aktívabb, alkotó résztvevőkké válhassanak. „A Víg Otthon Idősek Klubjában is tartottunk egy izgalmas workshopot: a résztvevők egy nagyméretű Csarnok-negyed térképet töltöttek fel archív és mai fotókkal, így mesélték el a történeteiket. Arra keresték közösen a választ, hogyan változott a környék 30-50 év alatt, hogyan alakultak át a számukra fontos helyek az idő során.”
Fotók: Bihari Ágnes és Varga Máté
„Milyen nőként létezni egy városban? Milyen visszatérő helyzetek, érzések, ügyek fordulnak elő az adott kerületben élő, dolgozó nők életében? Ezek a kérdések foglalkoztattak minket a Női tekintetek Józsefvárosban projektben.” A Donáth Anna Rózával és Tóth Eszterrel közös kezdeményezésük a VIII. kerületben élő nőket vonta be egy saját, különböző tapasztalataikat szintetizáló, szubjektív térkép létrehozásába. „Fontos, hogy másképp identitásképző Józsefváros egy fiatal, nemrég a kerületbe költözött és a saját szubkultúrájában mozgó nő számára, mint egy nehezebb helyzetben lévő, komfort nélküli lakásban élő, egyedülálló anyának.” Ugyanakkor a térkép az eltérő társadalmi helyzetekből fakadó különbségek mellett a hasonló gondolatok és élmények metszéspontja is. „Több nő idézte fel a saját, a kerülethez kötődő szülésélményét, és volt olyan résztvevő is, aki a gyerekeivel megtett hétköznapi útvonalakat rajzolta fel. Páran felvetették, hogy jó lenne a környéken még több nőknek szánt közösségi teret, programot létrehozni, de például az is felmerült, hogy lehetne több, nőkről elnevezett utca. Sajnos többször előkerült a nemi erőszaktól és az utcai zaklatástól való félelem témája is.”
Közösségi alkotás – illúziók nélkül
A közösségi művészeti projektek kontextusában Lili saját szerepét egyfajta közvetítő közegként jellemzi. „Általában van elképzelésem a közös alkotás kimeneteléről, de fontos a spontaneitás, a véletlen is. Sok mindent a résztvevők alakítanak. Én arra törekszem, hogy olyan biztonságos légkört, partneri helyzeteket teremtsek, amelybe be tudják csatornázni a személyes ismereteiket is.” Az ilyen alkalmak során a résztvevők közelebb kerülhetnek egymáshoz, tanulhatnak egymástól, ugyanakkor Lili önkritikusan nyilatkozik a projektalapú, részvételi művészeti munkák hatásáról. „Úgy gondolom, hogy csak a hosszabb távú, rendszeres és elmélyült kezdeményezések gyakorolhatnak valódi hatást a társadalomra – a rövidebb projektek célja elsősorban a pozitív impulzusokat átadása. Én azt szeretném, hogy a foglalkozásaim minél szélesebb társadalmi rétegekhez jussanak el, a résztvevők megtapasztalják a kollektivitásban rejlő erőt és közös felfedezéseket tegyenek egy-egy témával kapcsolatban.”
mockups-design.com
A Fasori Gimnázium diákjaival készült Volt, nem volt / Családi beszélgetések a rendszerváltásról c. kiadvány
Plakátkészítő foglalkozás a Patent Egyesület és a NANE Egyesület által szervezett Lázadó Lányok Táborban.
A Közélet Iskolája A felszabadítás pedagógiája c. kiadványa
// /
Lili munkái ITT megtekinthetők.
A város peremén csoport tagjai: Albert Kinga, Balla László, Barna Margit, Budai Gábor, Budai Róbert, Cseke Balázs, Csizmás Kinga, Erdei Kriszta, Ivanyos Judit, Kelen Zsuzsa, Kovács Annamária, Sárközi Vénusz, Simon Bettina, Simon Zsuzsanna, Szkiba József, Thury Lili, Thury György, Tóth Fruzsina Márta, Vigvári András, Zsigó Anna
