„Egy vibrátor rengeteg izgalmas tervezői aspektust rejt”
Drogériákban beszerezhető szexuális segédeszközök, egymásra licitáló test- és szexpozitív Instagram-oldalak, újhullámos szexshopok. Fóliákon és satírozott kifejezéseken túl is tabukkal körülbástyázott terület a nemiség körüli párbeszéd, azonban a test- és szexpozitivitás terjedésével egyre több alternatív beszédmód és reprezentáció ostromolja a kollektív szégyenérzetet és az avítt hiedelmeket. A lassú szemléletváltás tetten érhető a gyönyör megtapasztalásához tervezett eszközök formai és technológiai fejlődésén is. A funkcionalitás egydimenziós szempontját meghaladva a tervezők egyre többször komplex designtárgyakként viszonyulnak a segédeszközökhöz. Ez a kortárs attitűd határozta meg André Gábor formatervező és illusztrátor moduláris vibrátortervét, a Buildo-t is – erről beszélgettünk vele.
Először mesélj egy kicsit arról, honnan jött a motivációd ahhoz, hogy szexuális játékszert tervezz!
2017-ben egy egyetemi projekt keretében kellett tervezzünk egy designtárgyat, amit webshopon lehet értékesíteni vagy megvásárolni. Azóta eléggé elavultnak számít a téma, hiszen szinte már mindent online veszünk, de talán akkor itthon még nem volt annyi webshop. Kicsit nehezen tudtam meghatározni, merre induljak el, de aztán eszembe jutottak a szexboltok. Éppen Plymouth-ból jöttem vissza, ahol sokat foglalkoztam a társadalmi nemek szerepével és képzőművészeti megjelenésével. Egyre jobban elmélyedtem a nemi reprezentáció problematikájában és abban, hogyan határozza meg a társadalmi nem az alkotásainkat és azok befogadását. Ez részben egy feminista kiállás is volt, de engem elsősorban az érdekelt, hogy a hímsoviniszta status quo – például, hogy a fiúk nem sírnak és csak kocsikkal játszanak – tulajdonképpen fojtogatóan hat a férfiakra is. Ez a gondolat vezetett ahhoz, hogy megnézzem, mit árusítanak a szexshopok és hogyan prezentálják ezeket a termékeket. Ahogy elkezdtem elmélyedni a szexuális segédeszközök világában – abban, hogy mit jelentenek, kiknek szólnak, milyen mozgalmak határozzák meg, illetve, hogy a tervezők milyen tárgyakat és kiknek csinálnak – akkor már valóban elkezdett érdekelni a dolog. Hirtelen sokkal relevánsabb topiknak tűnt, minthogy mondjuk tervezzek egy webshopon megrendelhető táskát.
Elég provokatívnak számít a szexualitással foglalkozni, mivel sajnos rengeteg tabu kapcsolódik hozzá. A férfiak jelentős része például úgy érzi, ha nem ők váltják ki a nő orgazmusát, akkor nem is igazán férfiak – sőt, egyenesen a kapcsolat végét jelzi, ha szexuális segédeszközökre van szükség. Vagy ott vannak a „megtalálod-e az örömöt később a pároddal, ha már kipróbáltál játékszert” típusú legendák. Mit gondolsz ezekről?
Szerintem erről a legrelevánsabb véleménye a témában járatos szakembereknek van, én csak egy tárgytervezés erejéig mélyültem el pszichológusok és szexuálpszichológusok szövegeiben. De ezek alapján úgy gondolom, hogy a segédeszközök témája nem kellene, hogy tabunak számítson. Nem egy ízléstelen, fekete alapon felvillanó piros ablakoktól hemzsegő pornótékával kellene őket azonosítani, hanem az életmódunk természetes részét képező, szexuális egészséget propagáló tárgyakként.
Például sokan gondolják azt, hogy ezek az eszközök csak nőknek szólnak, holott sok játékszert meleg és heteroszexuális férfiak is használhatnak, mivel az ő biológiájukhoz is megfelelőek. Csak éppen sok férfi nem tudja, hogy a nőkhöz hasonlóan ők is különböző erogén zónákkal rendelkeznek és mivel tabuként kezeli a társadalom a témát, így elakadnak a saját testük felfedezésében.
Az ilyen eszközök nemtől, identitástól függetlenül képesek rávilágítani arra, hogy a szex nem csak a penetrációból áll. Egy rezgő, stimuláló tárgy a test változatos területét képes ingerelni és olyan hatást kelteni, amire előtte nem is számítottunk. Szóval a játékszereket le kell választanunk a pornóról, mert sokkal inkább az intimitást, egymás felfedezését támogató tárgyak – ki tudják egészíteni, fel tudják pezsdíteni, új színt tudnak vinni akár egy személy életébe, akár egy párkapcsolatba.
Milyen hiányra, felhasználói igényre szerettél volna reagálni a vibrátorterveddel?
Egy vibrátor rengeteg izgalmas tervezői aspektust rejt. Az egyik, hogy ezek az eszközök sokszor nagyon drága termékek, viszont nem feltétlenül tudja az ember, hogy melyik megfelelő a számára. Több reakciót is olvastam arról, hogy sokaknak a harmadik, negyedik lesz az, ami beválik, közben pedig elköltenek akár ezer dollárt is rájuk. És mivel az egész önkielégítés-téma tabusított, hogyan is beszélgethetnénk egymás között a gyönyörtárgyakról és a segédeszközökről? A Buildo tervezésével az volt a fő célom, hogy egy egyénre szabható, moduláris eszközt hozzak létre, ami így teret ad a felhasználónak, hogy felfedezhesse a saját igényeit, kipróbálhasson többféle dolgot.
Hogyan épül fel maga az eszköz?
Én egy klasszikusabb vibrátor-formával dolgoztam, amit kvázi félbevágtam: az orvosi szilikonból készült fölső rész lecsatlakoztatható a vibromotorról. Ehhez a fejrészhez terveztem egy website-ot, ahol egy egyszerű 3D-s szoftverben össze tudod állítani magadnak, hogy milyen formára, méretre és hosszra van szükséged. Természetesen bizonyos limitációkon belül, ebben igyekeztem lefedni a piacon már megtalálható tárgyakat. Szóval, ha kiválasztasz egy formát és elsőre működik, akkor szuper. De ha rájössz, hogy nem annyira felel meg az igényeidnek a kiválasztott vibrátorfej, akkor csak a pénzed töredékét kell újra ráfordítanod, hogy egy újabb, másfajta eszközt és élményt próbálhass ki.
Mit volt a tervezés legizgalmasabb része és mit tanultál a folyamat során?
Izgalmas volt rádöbbennem, hogy amíg vásárlói oldalról szinte teljesen tabu a téma, addig a tervezők vagy a kereskedők abszolút túlmennek a sikátoros, felhajtott galléros titkolózáson és sokféle alternatívát kínálnak. Nagyon sokan és sokféle irányból foglalkoztak vele már 2017-ben is, úgyhogy szórakoztató volt felfedezni a skálát az ékszer-jellegű segédeszközöktől kezdve a felületkezeléssel vagy színekkel játszó, művészi igényű koncepciókig. Mondjuk ezek általában prémium termékek voltak, én viszont egy költséghatékonyabb megoldáson gondolkodtam.
Hogyan látod a 2017 óta eltelt időszakot, hogyan fejlődtek a termékek és mennyiben változott itthon az emberek hozzáállása a vibrátorok megítélésében?
Már nem foglalkozom annyira a témával, de úgy vélem, sokat változott itthon is a helyzet. Korábban még emlékszem a webshopok is mind pornó kategóriát képviseltek, azóta online platformokon már talán nem annyira számít tabunak. Viszont emlékszem, hogy a hollandok vagy az angolok már 2017-ben egészségügyi termékként reklámozták a vibrátorokat és ennek megfelelő vizualitású, igényességű portálokról lehetett beszerezni olyan termékeket, amik messze meghaladták az itthoni helyzetet. A projekthez tartozó website-tal és csomagolással is erre szerettem volna reagálni, direkt nagyon sematikusnak, neutrálisnak terveztem meg őket. Így az eszköz kiszállítása és a webes felületet esztétikáját sem feltűnő vagy kellemetlen – nem rúgnának ki a munkahelyedről, ha véletlenül rákattintanál és ez az oldal jelenne meg a Zoom meetingben.
A segédeszközöket körüllengő kellemetlenség alapja elsősorban a szégyenérzet, amivel viszont sokszor nagyon nehéz megküzdeni…
Szerintem nem annyira az eszközökről van itt szó, hanem általánosságban a szexualitás köré épített szégyenről, aminek egy részét képezik a játékszerek. Nagyon nehéz kérdés, de úgy gondolom, felszabadítóan hathat, hogyha az ember megpróbálja megkeresni és megérteni azokat az érzékeny, fájdalmas pontokat, amikből fakadhat a kényelmetlen érzés. Ha sikerül lebontani a gátlásokat, akkor kinyílik, gazdagabbá válik az ember szexualitása. Azonban fontos, hogy a játékszerek nem érdekelnek mindenkit, ami teljesen rendben van. Ezek alapvetően furcsa, kicsit alien-szerű eszközök, amik egyáltalán nem mindenki számára vonzóak. Szóval én nem akarnék senkit meggyőzni arról, hogy bármilyen segédeszközt használjon, ha nem szeretne. Viszont, ha valakit foglalkoztat a téma, nem lenne jó, ha épp a szégyenérzet tartaná vissza.
// /
André Gábor Buildo című projektje a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Formatervezés BA szakán készült 2017-ben, konzulensei Püspök Balázs és Lakos Dániel voltak.
