Közösség és természet határán – A Balatoni Ökomúzeum koncepciója
Mi lehet a múzeumaink szerepe ma? A kérdés először az 1900-as évek második felében merült fel és vezette el a korábbi merev, a kánonok változ(tathat)atlanságán alapuló gyűjteményeket a reprezentáció témájához, a múlthoz és a társadalomhoz való viszonyuk újraértékeléséhez [1]. Ezzel párhuzamosan a globalizáció kihívásaival szembesülő embereket egyre inkább a „helyi sajátosság” és a „hely szelleme” fogalmakhoz kapcsolódó összetartozás-érzés foglalkoztatta. A két folyamat metszéspontjánál zajlott le az a muzeológiai „forradalom”, ami előírta a múzeumoknak, hogy a hagyományos gyűjteményi kereteken túllépve törődjenek a társadalmi, politikai és környezeti igényekkel. A szemléletváltásból született meg többek között az ökomuzeológia, amire itthon is láthatunk példát – az egyelőre még teljes beüzemelésre váró Balatoni Ökomúzeumot.
Forrás: Cheng Chang, 2015
A balatoni térségben már régóta folynak természetvédelemi és örökségvédelemi törekvések, azonban ezek jellemzően egymástól függetlenül valósulnak meg. Az egyéni projektek összefogására Dr. Némethy Sándor kutató a Balatoni Fejlesztési Tanács megbízásából egy helyi jógyakorlatokból és külföldi mintákból inspirálódó ökomúzeum koncepcióját kezdte kidolgozni 2017-ben. De vajon mennyiben tér el egy ilyen intézmény működése a hagyományos múzeumokétól?
Még a gazdag nemzetközi szakirodalomnak sem egyszerű a 70-es években kreált ökomúzeum kifejezést egyértelműen meghatároznia, mivel nagyon sokféle értelmezése létrejött. Ugyan tartalmazza a „múzeum” szót, ez azonban nem a klasszikus gyűjteményépítési stratégiát, hanem az egybegyűjtés, megőrzés és bemutatás újraértelmezett gesztusait jelöli. Ugyanis az ökomúzeum – miközben alkalmazhat múzeumpedagógiai módszereket – nem a tárgyak hagyományos értelemben vett kiállítását tekinti elsődleges feladatának: sokkal inkább a részvételiség jellemzi, ami a különböző közösségek identitásteremtő igényéből fakad.
Így a 8500 km²-es kiterjedésű Balatoni Ökomúzeum missziója is a vidék megtartóképességének fokozása. Egyfajta keretrendszert biztosítana a balatoni civil szervezetek, szövetségek és a helyi hatóságok munkájának. Némethy egyformán nagy hangsúlyt helyez a helyi termékek, biogazdaságok és kézműves szakmák restaurációjára, valamint a természeti kincsek; vizek, mocsarak és természetvédelmi területek megőrzésére. Összességében tehát az intézmény célja, hogy fenntarthatóan hasznosítsa a balatoni ökoszisztéma-szolgáltatásokat.
Forrás: Rendek Tanya és Kiskunsági Ökomúzeum
A 80-as évektől egyre divatosabbá váló ökomúzeum kifejezést kezdetben mindenféle néprajzi vagy turisztikai „múzeumokra” ráaggatták, hogy „modernebbnek”, és potenciálisan vonzóbbnak tűnjenek a látogatók számára [2]. Emiatt máig használják az elnevezést olyan intézmények is, amik alapvetően más jellegű tevékenységet folytatnak. Jó példa erre a Rendek Tanya és Kiskunsági Ökomúzeum, ahol őshonos növényeket termesztenek, őshonos állatfajokat tartanak, tulajdonképpen egy összetett tanyai épületegyüttest üzemeltetnek. A tulajdonosok azért választották az ökomúzeum kifejezést, mert munkájukat ökológiai módszerekkel környezetbarát módon végzik, törekednek a biodiverzitás megőrzésére, és egy saját tárgyakból álló kiállításon mutatják be a tanya húszas-harmincas évekbeli állapotát.
Egy ökomúzeum nagyon sok folyamatot átlát és kezel. Ahogy Némethy több alkalommal is kiemelte, az ilyen típusú intézmények működésében „a rendszerszemlélet a kulcs”. A tágabb értelemben vett tárgyi és szellemi örökség nagy lehetőséget jelenthet a növekedés és az innováció terén, ami alulról építkezve, a helyi közösségekkel együtt valósul meg. Nemsokára talán itthon is láthatjuk, mire képes egy ökomúzeum.
// /
A cikk Vass Réka Az ökomúzeum koncepciójának elmélete és gyakorlati alkalmazása c. szakdolgozatának részlete. A kutatás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkultúra BA szakán készült, konzulense Ébli Gábor volt.
[1] Frazon Zs. (2013). Ú mint új muzeológia. In: Néprajzi Látóhatár. 22, 2.
[2] Varine, H. (1996). Ecomuseums or community museums? 25 years of applied research in museology and development. Nordisk Museologi. 2. 21–26
Borítókép: csodalatosbalaton.hu
