Naplózás és lezárás – Molnár Bence Inside c. zine-je
Az Inside egy többéves időszak lenyomata és lezárása. Ezen keresztül beszélgettünk Bencével a materiális forma erejéről, az online zajról és a befejezésről. Hogyan adhat többet a fizikai forma, és mit nem képes megadni az online tér?
„A naplót a családi albumokhoz hasonlítom. Szeretik az emberek nyomtatva látni a személyes képeket, és ugyanúgy jelen van a linearitás, legyen is bármi a pontos tartalom.”
Azáltal, hogy személyesnek gondolt témákat fizikai formában látunk, kifejezetten kézzel fogható, nem feltétlen műtárgyként, azzal szorosabb kapcsolatot alakíthatunk ki. Az online zaj sokszor elvesz a képek intimitásából, erősebbé válik a látványérték – Bence legalábbis hasonlóképp gondolkozik.
„Számomra az online publikálás főként arra szolgál, hogy közönség elé kerüljön egy munka, de műtárgyá, késszé csak a nyomtatás által válik. Onnantól zsigeri élményt tud adni. Ilyen például, amikor egy többméteres képet látok, elég más, mintha csak egy online publikációban képaláírásként olvasnám az információt.”
A zine egy 2-3 éves időszakot ölel fel és zár le, lényegében betekintés Bence privát életébe: magány, személyes és szociális normák, család és elveszettség érzéseit dolgozza fel, lineárisan viszi előre a narratívát. A napló haladtával változnak a személyek és a hozzáállás, végül pedig egy fiktív haláljelenettel fejeződik be.
„A könyvforma sokkal nyugodtabb, fókuszáltabb. Online olvasásnál vagy képek befogadása közben rengeteg a zavaró tényező, ami a könyv esetében nincs ott, lényegében sokkal több figyelmet enged az alkotásoknak.”
Egy ennyire intim alkotás esetében valóban eltérő annak online és offline jelenléte. Habár az Inside nem csak egy privát célt tölt be, nem tisztán önmagáért való alkotás, kézbe véve mégis sokkal lassabb, részletesebb befogadást kíván meg. Szinte érezni lehet, hogy az alkotó nem csak a művet adja át, hanem egy darabkáját is önmagának.
// /
Molnár Bence további munkáit Instagram-oldaláról éritek el
