2024. 04. 22. | Elmélet

Egy kirakat mögött – Az ISBN könyv+galéria arculata

Egyáltalán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy nincs másik olyan intézmény itthon, mint az ISBN könyv+galéria. A 2017 óta működő művészeti szakkönyvesbolt közel négyezer címszámmal működik, és az éves forgalma lehetővé teszi egy kortárs művészeti nonprofit galéria üzemeltetését is. Az intézmény arculata viszont mintha háttérbe szorult volna idáig. Felkerestem tehát a vállalkozás alapítóját és vezetőjét, Istvánkó Bea művészettörténész és kurátort, valamint a logó tervezőjét, Fridvalszki Márk képzőművészt: kíváncsi voltam, hogyan tükrözi a brand esszenciáját a tágan értelmezett arculat, vagyis a grafikai elemek (a logó alkalmazása) mellett a térkialakítás (kiállítótér, enteriőr, kiadványok kategorizálása) és a kínálat (kiadványok, tárlatok, események). A beszélgetés nem várt fordulata, hogy az ISBN idén nyáron elköltözik, úgyhogy ezzel az anyaggal egyben búcsúzunk is az első helyszíntől.

Fotó: Erdei Kriszta

Régóta követem az ISBN tevékenységét, a különleges kiadványok rajongójaként pedig számtalanszor megfordultam már az üzletben. Éppen ezért elhatároztam, hogy csak olyan kérdéseket teszek fel, amikre a választ sehogy sem találtam az előzetes kutatásom vagy éppen a látogatásaim során. A beszédes névválasztást ezért csak érintettem az interjú elején – az ISBN-számon túl például következtethetünk belőle arra is, hogy itt olyan kiadványok is megtalálhatóak, amiknek pont, hogy nincs ilyen azonosítójuk –, és hamar kiderült, hogy „majdnem monogram, mert szerettem volna, hogy belőlem is legyen benne egy darab” – mesélte Istvánkó.

Fridvalszki Márk az általa tervezett logó alatt // Fotó: Simon Zsuzsanna

Egy könnyen megjegyezhető név persze nem elég a logó megalkotásához, szükség van egy konkrét elképzeléseket részletező briefre is – többek között tartalmazta az intézmény lokációját, misszióját és cétűzéseit, illetve inspirációként néhány a világ különböző pontjain található könyvesboltot, külön kiemelve egy budapesti, konstruktivista arculatú kirakatot Kassák idejéből. Fontos volt, hogy a logó monokróm legyen, elvégre a kiadványok változatosak és színesek, továbbá, hogy a papírtasakokra nyomott pecséten is jól érvényesüljön. Egy fekete-fehérben is teljes értékű, nyitott könyvet ábrázoló logó született, ami az elnyújtott vonalakkal egyértelműen a konstruktivizmusra utal. Fridvalszki a következőképpen idézte fel a tervezési folyamatot:

„Bea eligazításából arra emlékszem, hogy Kassák boltjáról mesélt, ami ismeretlen volt számomra, ugyanakkor nagyon izgalmasnak találtam. A munkamódszeremre egyébként is jellemző – akár autonóm, akár alkalmazott módon dolgozom –, hogy az adott témához referenciákat keresek, és azok szellemiségét beépítem a munkába. A források felismerhetően önmagukra és a korszakra utalnak, ahonnan eredeztethetőek. A logó 2017 októberében készült el, és Kassák különböző grafikái szolgáltak hozzá inspirációul. […] A betűtípus egy geometrikus sans-serif, Akzidenz-Grotesk-Condensed, amit a húszas évek avantgárdjában szívesen használtak, majd a háború utáni késő modern korban hasonlóképpen kedvelt betűnek számított”.

A Gonosz Bálna enteriőr // Katalógus katalógus megnyitó // Enteriőr // Fotók: Lakos Máté, Nyíri Julianna, Simon Zsuzsanna

A VIII. kerületi, utcafrontról nyíló félszuterén üzlet megjelenése és elhelyezkedése nem feltűnő, de ez nem gond, mivel a látogatók és a vásárlók általában célzottan keresik fel az ISBN-t – az intézménynek nem célja meggyőzni olyanokat, akik nem nyitottak se a könyvekre, se a művészetre, alapvetően értelmiségi a közönség. Sokat elárul a 2020-ban történt felújítást is, aminek következtében a tér egy 53 négyzetméteres klasszikus white cube galériatérrel bővült, a könyvesbolt pedig a korábbi galériatér területével, így jelenleg 70 négyzetméteres. A növekedésre a kiadványok számának gyors ütemű gyarapodása adott okot: „A legnagyobb tévedésem az volt, hogy az elején azt gondoltam, van egy X számú könyvből álló kínálat, és tulajdonképpen csak nyitva kell tartani, majd amikor elfogy egy könyv, újrarendelni azt. De ez ennél sokkal organikusabban, dinamikusabban és gyorsabban történik. Nagyon nagy tempóban jönnek a könyvek, és viszonylag nagy mennyiségben.”

Az elején négyszáz körüli címszám most már négyezer fölött van, darabra ráadásul a tízezret is eléri a boltban található kiadványok és egyéb termékek – úgy, mint printek, képeslapok, füzetek, stb. – száma.

„Nem mondom senkinek, hogy vigyék őket máshova, mert tudom, nem nagyon lehet más helyet találni nekik, úgyhogy ez tényleg egy felelősségteljes pozíció”

Mi sem mutatja jobban az ISBN hiánypótló szerepét, mint Istvánkó ezen kurátori állásfoglalása. A külföldi könyvek befogadása viszont tudatosabb szelekciót igényel, hiszen azokat előre meg kell vásárolni. A könyvesbolt kínálatára jellemző a közép-kelet-európai hangsúly, ugyanakkor a kiállítások tekintetében generációs a fókusz. Fiatal és középgenerációs profi művészeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget a tér, évente nagyjából tíz tárlat valósul meg. Rendszerint vannak kiadványokhoz kapcsolódó kiállítások, de a galériatér könyvbemutatók és más programok befogadására is alkalmas, így az ISBN egyfajta közösségi platformként is működik, ami mindig is a célja volt.

Fotó: Simon Zsuzsanna

De mégis mit, és hol keressünk az üzletben? Az előtérben a független, míg hátrébb az intézményi kiadványok találhatóak. Előbbihez tartoznak a zinek, művészkönyvek, fotókönyvek, független magazinok – a térben is kiemelt pozíciójuk jól mutatja, hogy ez a kategória hangsúlyos az ISBN számára. A belső helyiségben szakkönyvek, elméleti könyvek, nagy kiadók publikációi, monográfiák, kiállítási katalógusok és az egyéb kategória (gyermekkönyvek, irodalom) található. Illetve itt áll az archívum, ami ajándékba kapott és megőrizendő kiadványokból áll. A látványpolcok családi segítséggel készültek kifejezetten a helyiség adottságaihoz igazítva. A legfontosabb szempontok között volt, hogy egyszerű legyen a tér kialakítása – a bútorok fehérek vagy a nyers fa színével azonosak legyenek – hiszen a könyvek rendkívül sokszínűek. A csövek és vízvezetékek megmaradtak szintén nyers hatásuk miatt. Ha elmerülnénk az olvasásban, fotelek és egy kanapé is a rendelkezésünkre áll, utóbbi a megbeszélések miatt is szükségessé vált.

Ami a további bővülést illeti, egy évvel ezelőtt nyílt meg a második ISBN könyvesbolt Szentendrén a Ferenczy Múzeumi Centrummal franchise-szerű együttműködésben – a múzeum működteti, de Istvánkón keresztül érkeznek a kiadványok – hamarosan pedig költözik a budapesti tér. Az új ISBN részben marad a régi, ugyanis a koncepció és a kerület nem változik, de nagyobb, földszinti térre számíthatunk, eseménycentrikusabb lesz, és elköszön a klasszikus white cube kiállítóteret igénylő tárlatoktól.