A kiemelkedő magyar tervező, Borz Kováts Sándor életművéből nyílt kiállítás Brüsszelben


Nevéhez fűződik a Balaton első katamaránja, tervezett zeneiskolát, egyetemi campust, csővázas és üvegszálas bútorokat, moduláris lámpacsaládot, sőt butikokat is a hatvanas évek Magyarországán. Ő Borz Kováts Sándor, építész, formatervező, az egykori Iparművészeti Főiskola hallgatója, oktatója, akiről most először nyílt a munkásságát feldolgozó és kontextualizáló kiállítás a brüsszeli Design Museumban. A rendkívül fiatalon elhunyt alkotó életművével nemzetközi kortársak és mai fiatal formatervezők tükrében ismerkedhetünk meg. 


A MOME hallgatói először 2023-ban egy kurzus keretében Kerékgyártó András DLA formatervező, oktató és Horváth Judit PhD, a kiállítás kurátora és ötletgazdája vezetésével ismerkedhettek meg az Iparművészeti Főiskola egykori emblematikus hallgatója, majd tanársegédje munkásságával. A program kiindulópontja Horváth Judit kiállítási kurátori koncepciója volt, amelyben helyet kapott az Iparművészeti Főiskolából időközben Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmé vált intézmény mai hallgatói kortárs tervezői pozíciójának a megjelenítése is. A 2023 tavaszi kurzus keretében a hallgatók alaposan felmérték az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött tárgyakat, melyek szerkezetéről videókban összegzett GIF-eket terveztek, és elkészítették az 1970-es években az akkori főiskolán rendezett Borz Kováts-kiállítás 1:7 léptékarányú kicsinyített makettjét is, amelyet azután Brüsszelben installáltak. 

A belga tárlat látványvilágát meghatározó ládákat is az ő terveik alapján kivitelezték, ennek koncepciója pedig arra épül, hogy egy olyan, a hatvanas-hetvenes évek Kelet-Európájának formatervezését bemutató, könnyen utaztatható kiállítás jöjjön létre, amelyben a tárgyak ugyanazon ládákon installálhatók, amelyekben érkeztek. A kompakt szállíthatóság annál is fontosabb, mert a kurátori koncepció szempontja, hogy a helyváltoztató Kováts Borz-tárgyak mellett mindig a helyi designgyűjteményből válogatott anyag jelenhessen meg, bemutatva a vasfüggönyön túli és mögötti, a magyar és a helyi designkultúra kiemelkedő alkotásait, azoknak az egymáshoz való viszonyát. A belga kiállításba így kerültek Kováts Borz munkái mellé a brüsszeli gyűjteményben található Bellini, Bonetto, Aarnio és Mattioli tárgyai. 

A tavaszi félévben zajló kurzuson a hallgatók már Kováts Borz alkotásai által inspirált bútorokat terveztek, Kováts Borz lámpáira, a csővázas bútorára és annak bolygókerekére, valamint az általa tervezett karosszékre reflektálva született Takács Márton enso, Hunyadi Márton Bolygó és Antal Veronika Claret lámpája, de különböző fotelek is készültek, így Garai Bernadett Zip, Buzás Levente BO!, Székely Kinga Zsanett Ribbon nevű alkotása, Brindzik József Chairje, valamint Ritterbach Benedikt ülőbútora. Bemutatkozott Sárközi Lilla Erika R71 állólámpája, valamint Nagy Sára Fruzsina Flasko tárolókisbútora is. 

A most Brüsszelben nyílt kiállítás több szempontból igyekszik kiterjeszteni az alkotó méltatlanul rövid életét: nemcsak azzal, hogy a kevés utána maradt tárgyat nemzetközi környezetbe ágyazza, hanem azzal is, hogy az életművet tárgyaló kurzusok mélyebben megismertetik az egyetem hallgatóit az alkotó elfeledett munkásságával. Borz Kováts Sándor mindössze harminchárom évet élt, mégis korának egyik legjelentősebb magyar designere volt. Az elsők között képviselte a rendszerszintű tervezést Magyarországon, munkáiban igyekezett az optimális minimumra törekedni, abból építkezett, ami a rendelkezésére állt, és felelős tervezői gyakorlatával korát megelőzve ügyelt arra, hogy ne termeljen felesleget. 

// /

Innovating across Borders: Reflections on the Oeuvre of Sándor Borz Kováts (Design Museum Brussels)

Nyitvatartás: 2024. 05. 08. – 09. 22. 

Kurátor: Horváth Judit PhD 

Kurzusvezető: Kerékgyártó András DLA 

A kiállítás tervezésében részt vevő hallgatók: Bechtold Fülöp Benjamin, Csiby-Gindele Rebeka, Eiler Dóra, Fehérvári Panna Nóra, Hankó Eszter, Kisgyörgy Balázs, Máth Dániel János, Schillinger Laura 

Borz Kováts Sándor életművéről és a kiállításról az IMM oldalán olvashatunk bővebben. 

Fotó: Eiler Dóra

Szerző: Göttler Anna