Virágzó hagyomány – Diviki-Nagy Csenge nemezelt szőnyege
Először 6 éves koromban próbáltam ki a nemezelést, máig emlékszem a narancssárga kockás oldaltáskára és a kis figurákra, amiket készítettem – mesél Csenge a kezdetekről. Aztán meglehetősen hosszú szünet következett, csak az egyetemi évek során tért vissza a „gyökerekhez”, ekkor jött rá, hogy a nemezelés rengeteg kortárs lehetőséget rejt még magában. Olyannyira, hogy mestermunkájában egy beltéri nemezelt szőnyeget készített, ami ékes példája annak, hogy értő kezekben a hagyományok bármikor virágba borulhatnak újra.
A projekt kutatással, a tradicionális szőnyegek történetének feltérképezésével kezdődött. A nemezelt szőnyegek elsősorban a vándorló népekere voltak jellemzőek, számos funkciójuk volt a lakhely díszítésétől kezdve hőszigetelésen át egészen a hozományi ajándékig. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor spirituális jelentőségük is volt, mintaelemeikkel családi történeteket jelenítettek meg. Csenge szőnyege ilyen értelemben is rezonál a tradíciókkal: a családi ház kertjében fellelhető növényekre utaló motívumokból gyúrta össze alkotását.
Cseresznyevirág
„Kerek szivacsokat vágtam különböző méretekben, amelyeket becsomagoltam gyapjúba, a nemezeletlen felületre raktam, amit egy plusz réteggel fedtem le. Miután összeeállt, a körök tetejét kivágtam és kivettem a tölteléket, így jött létre az üreges struktúra.”
Napszemvirág
„A felületet háromféle sárga színű anyagból terveztem ritmusváltással, így a virágok hosszú szirmaira emlékeztető irány és forma jelenik meg. A nemezbe csíkokat vágva kaptam meg a láncfonalakat, és egy másik külön nemezelt réteg felcsíkozása után szőttem össze.”
Orgona
„A selyem szövésébe a gyapjú szálai bele tudnak kapaszkodni. Mivel a nemez összemegy, a selyem pedig nem, így egy olyan gyűrött felületet kaptam, ami az orgona apró virágzatait szépen utánozza.”
Borostyán
„Egy foltos, nemezelt lapot csigavonalban felcsíkoztam, így kaptam meg a »fonalat«. A szőnyeg részeihez a kötés közben kapcsoltam hozzá, vastag kötőtűvel egy lazább, nagy hurkolású rusztikus felületet alakítottam ki.”
Tuja
„Mély sötétkék fonalakat rögzítettem a gyapjúra nemezeléssel. A fonal, amit felvagdosva helyeztem a felületre nem lehetett gyapjú, mivel az belekapcsolódott volna, elveszítette volna szőrmés hatását.”
Nyírfa
„Egy lágyabb és egy durvább textúra is megfigyelhető, amit a finom gyapjúlap és az abban kialakított vágásokat körbehímző rusztikus gyapjúfonal ellentéte adja vissza.”
Tégla
„A malter mintáját az alapon rózsaszínnel raktam ki, majd erre egy nejlon fedőréteget raktam. A nejlonra ismét került egy téglaszínű réteg, ami lebegve tudott összenemezelődni, végül a nejlon fölötti részen lévő nemezlapot felvágtam, így bukkant elő a rózsaszín réteg.”
// /
A projekt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Divat- és Textiltervezés MA szakon készült, témavezetője Harmati Hedvig volt.
Csenge további munkáit Instagram-oldalán láthatjátok
