Az identitás próbája – Három önismereti fotósorozat a Capában
Képesek vagyunk valaha levetkezni traumáinkat? Mennyiben létezik saját identitásunk, mely a társadalom és közvetlen környezetünk behatásaitól mentes? Lehet a fotográfia a gyógyulás eszköze? Ezekre az aktuális kérdésekre világít rá a MOME fotográfia mesterszak három hallgatója, Horváth Anita, Mari Ornella és Eördögh Lola – diplomamunkáik egyaránt az „identitás” hívószó kapcsán értelmezhetőek. Ez a három projekt arra mutat példát, hogy a külső hatások miként gyakorolnak hatást a személyiségre, az általuk dokumentált jelenségek mennyire definiálják identitásukat. A szeptember 22-én lebontott Upcycling One helyén négy nappal később szintén a Capa Központban, szeptember 26-án nyílt meg a kiállítássorozat második és egyben utolsó része, az Upcycling Two.
A 21. században a „trauma” szó már nem suttogásra késztető tabutéma, sőt, alkotói táplálék is válhat belőle. A traumafeldolgozás és az identitáskeresés hol összekapcsolódik, hol önállóan mutatkozik meg a fenti alkotók mestermunkáiban. Esszenciális tényező, hogy női alkotókról beszélünk: a projektek gyökere a női öntudat, amely nemcsak tematizálódik a munkákban, de érzékenységük és gondolkodásmódjuk is erről ad tanúbizonyságot. Fotóikon bátran vállalják megosztani saját sérelmeiket, emellett képesek a személyes nehézségeket úgy átadni, hogy az tágabb, társadalmi kontextusban is átélhető legyen.
Horváth Anita: Te nem vagy olyan
Az identitás vonalán futva a terem legelején Horváth Anita projektjébe ütközünk, aki személyes indíttatásból mutat be egy mélyen gyökerező szociális problémát. A Te nem vagy olyan című munka – mely Anita roma identitását veszi alapul – első eleme egy falra írt szövegről készült fotó, melyben tagolatlanul, nagy lendülettel írva, szinte slam poetry-szerűen roma nőket megbélyegző mondatok és szókapcsolatok állnak. Anita nem csak a társadalmunkba kövült előítéletességre mutat rá, de megpróbálja függetleníteni saját identitását attól, amit mások projektálnak rá. A további három kép is erre fókuszál, melyben a magánélet és a hétköznapok ellentétét mutatja be roma öntudatának megélése szempontjából – nem mellékesen: roma nőként.
Mari Ornella: Through Hardship to the Stars
Kapcsolódva a nőiség kimeríthetetlen témaköréhez, Mari Ornella szintén többnyire saját magát helyezi képeinek középpontjába, melyeken nőiségének felfedezését dokumentálja megrendezett fotókkal egy spirálos könyv formájában. Azzal, hogy tárgyiasítja saját testét – nem biztos, hogy szánt szándékkal – diskurzust kezdeményez a male gaze, vagyis a férfitekintet társadalmi beágyazottságáról. A Through Hardship to The Stars nevet viselő sorozat habár egy személyiségfejlődésen kalauzol át, de a személyen túlmutat, és a női öntudat, az elhagyottság és a traumafeldolgozás aktualizálható problémáit is be tudja mutatni – egy személyes lencsén keresztül.
Eördögh Lola: My Good People my God’s People
És ha már jellemfejlődés, akkor a terem legszemélyesebb – mondhatni öncélú – diplomamunkája Eördögh Loláé, aki kemény fába vágta a fejszéjét az idővel lassan eltorzuló, gyerekkori emlékfoszlányok, traumatikus monumentumok feldolgozásával. Az emlékképek a memória becsapós útján születtek újra a fotó médiumában, és ez a gondolkodási folyamat a családi környezet és a szülői habitus behatásaitól valójában maga az identitás próbája is. Lola sorozata egyszerre nyújt betekintést személyes fejlődéstörténetének olykor megrázó eseményeibe, de a külső szemlélőt a kissé abszurdnak ható képek, a fel-feltörő szorongásérzet és baljós hangulat el is taszíthatják. A bekeretezett képek mellett az értelmezést segítő, de egyben össze is kavaró, zavarba ejtően szókimondó interjúrészleteket olvashatunk és hallgathatunk, melyek az alkotó családjáról és életfázisairól adnak tágabb kontextust.
Anita, Ornella és Lola projektjei hosszadalmas, intim, rengeteg önreflexiót és múltidézést megkövetelő folyamatok eredményei, melyek személyiséget és kiforrott alkotói stílust szemléltetnek. Ugyan témaválasztásuk rokonítható, a munka gyümölcse nagyon különböző formákat öltött mind az installálás, mind a mondanivaló terén is, azonban a bátorság kétségtelenül közös. A MOME Fotográfia mesterszakos hallgatók rendkívül személyes diplomakiállítása egy figyelemre méltó, néhol meghökkentő megnyilvánulás a stigmatizálás, a nőiség, a családi traumák, a mentális egészség és a szorongató társadalmi problémák egyéb különböző formáiról.
// /
Kiállító alkotók: Eördögh Lola, Horváth Anita, Koroknai Patrícia, Kováts Gergely, Legát Franciska, Mari Ornella
A kiállítás október 13-ig tekinthető meg a Capa Központban
Az Upcycling One kiállítás kritikáját ITT olvashatod el
Horváth Anita diplomamunkájáról ITT olvashatsz bővebben
Vallomások a családról – Eördögh Lola és Mari Ornella fotósorozatai c. cikkünket pedig INNEN érheted el
