2016. 04. 25. | Grafika

Pages: A mindennapok finom lenyomata Bogó Krisztina kiterjesztett agyában

Ezúttal egy valódi sketchbook-guru, a műfaj szenvedélyes művelője és kutatója bocsátja közszemlére füzetlapjait a Pages-ben. Ha valaki, akkor Bogó Krisztina tényleg folyamatosan másolja a körülötte lévő világot. Megörökít, értelmez és újrarendez.

Füzetei személyes vizuális naplók, amik éppen annyira válnak le a konkrét helyzetekről és eseményekről, hogy a nyilvánosság előtt is képesek legyenek önmagukért beszélni. Mindegyik rajz mögött sejtünk egy történetet, ami azonban a képek töredékes struktúrája mögött rejtve marad.

Sketchbook részlet, Bogó Krisztina ©

“A sketchbook mint téma elsőre talán nagyon egyértelmű: egy füzet, rajzolnak, terveznek, vázlatoznak, álmodoznak benne. »Kiterjesztett agyként« használják, és egészen addiktív is tud lenni. Sőt, ha otthon hagyjuk, nélküle félkarú óriásnak is érezhetjük magunkat. Aki egyszer beleszerettek ebbe és használja, tudja miről beszélek.”

Kriszti tervezőgrafika és média design szakon végzett a MOME-n, jelenleg ugyanitt képzi magát a design és a vizuális művészetek okleveles tanárává. Szakdolgozata, “A sketchbook mint a kreatív gondolkodás eszköze” gőzerővel készül. Annak, aki ismeri blogját vagy tavalyi diplomamunkáját, nem lehet meglepő a témaválasztás. A hétköznapok grafikai megelevenítése Kriszti számára egészen kiskora óta létfontosságú, amiről a most készülő szakdolgozat nyitóbekezdése is árulkodik:

“Már kiskorom óta mindig is rengeteget rajzoltam, és az oviban még a szomszéd szobába is átkéredzkedtem Éva nénihez, hogy rajzoljon nekem bakkecskét. Valahogy mindig akadt papír a kezem alá vagy éppen egy füzet-féle. A rajzolás szenvedélye megmaradt, de tudatosan a sketchbook műfaját csak az egyetemre való jelenkezésnél ismertem meg. Az előkészítőn azt mondták a tanárok, hogy ilyen jó, ha van, sőt kell! Ott a csoportban kötöttem meg az első saját füzetemet.

Emlékszem, amikor nézegettem az üres lapokat és nem mertem elkezdeni. Habár ez az érzés a mai napig visszajön, amikor egy új füzetbe kezdek, de pár lap után fel se tűnik, és ugyanolyan lendülettel töltöm a lapokat, mint az oviban.”

Dolgozatában – a sketchbook fogalmát tágan értelmezve – több oldalról közelíti meg a témát. Vizuális jegyzetek, vizuális naplók, hangulatnaplók, munkanaplók, tervezési naplók mind-mind beletartoznak ebbe a fogalmi körbe. A sketchbookba sokminden belefér…

Sketchbook részlet, Bogó Krisztina ©

Kriszti tulajdonképpen a sketchbook műfaját mint az alkotói folyamat eszközét és színterét vizsgálja. Érdekli, hogy miként járulhat hozzá a kreatív gondolkodás fejlesztéséhez, ugyanakkor a sketchbookban rejlő kettősség, az intimitás és a megosztás dinamikája, illetve a műfaj digitalizációs korban betöltött szerepe és jövője is központi kérdéskéntmerül fel nála.

“Bele, vagy inkább mögé nézve ott a személyesség, titok, ötlet, probléma és megoldás. Egy nagyon összetett folyamat nyomait lehet tetten érni. A sketchbook egy olyan eszköz, ami felveti a személyesség-titok-nyilvánosság hármasát, az önreflexióra ad teret, ha úgy tetszik a magányra, de a közösségre is. Ott van benne az alkotói folyamat, a tervezés, a jegyzetek, az “elnefelejtsem”, a körülöttem levők, a kutyus, amerre járok, a beragasztott vagy összeszedett dolgok… a mindennapok lenyomata.”