Krista Mátyás: Cut

---

A környezeti források pazarlása egy olyan téma, amely sokféle módon került feldolgozásra különböző művészeti ágakban. Krista Mátyás diplomamunkájában egy új szempontot társít a sokat taglalt tárgykörhöz, a figyelemfelhívás mellett az eladhatóság is előtérbe kerül fotóinál.

Mátyás termékfotókra jellemző jegyeket használ fel az ökológiai lábnyom ábrázolására. A környezetből absztrahált elemeket pasztellszínekkel párosítja, amely az indie magazinokban és kortárs editorialokban használt vizuális gyakorlatot követi.

Az elsőre makulátlannak, tökéletesen szerkesztettnek tűnő fotókat érdemes közelebbről is megvizsgálni. Itt-ott földdarab, gyűrött háttér, elhibázott szimmetria: ezek az apró jelek tanúskodnak arról, hogy itt nem egy photoshop ismereteket fitogtató mesterművel van dolgunk, hanem egy gondosan kivitelezett analóg módon létrehozott, már tárgyként is érdekes művészi alkotással.

A természetből való eltávolítás gesztusa, illetve az onnan kivágott részlet steril közegbe való emelése arra a magatartásra világít rá, hogy az ember a környezete fölé rendeli magát. Kocka formában kerülnek kiállításra a természetből vett, utolsó megmentett példányok vagy éppen az ember pusztításával szembesítő ábrázolások, mint a széndioxid kibocsátás vagy a Hotel társasjátékot megidéző felhőkarcolókból álló városkép.

A makettek felhasználása előrevetíti az élővilág megsemmisülésének vízióját is, amikor már csak műanyag figurákként találkozhatunk fenyőkkel és tehenekkel, csakúgy mint ma a múzeumban kiállított dinoszauruszokkal. Míg Damien Hirst cápája formaldehidben úszva próbál az örökkévalóság számára fennmaradni, addig Krista Mátyás fotókon konzerválja a ragadozót.

// /

Krista Mátyás BEHANCE

Lebó Eszter írása 

 

---