Az emlékezet kozmikus hulladékai – Matos Gergő interaktív videója
Matos Gergő másodéves a MOME média design szakán. Erősen kísérleti jellegű munkájában személyes tárgyait kiemelve járja körül az emlékezés és a személyes tér problémáit. Interaktív videója a Vizuális Stúdiumok kurzus Doppelgänger feladatára készült, ennek a demó változatát láthatjuk most.
A végtelen űrben hétköznapi tárgyak lebegnek kiszakítva környezetükből, eredeti funkciójuktól megfosztva. Tulajdonképpen az emlékezet kozmikus hulladékai ezek; olyan személyes memorabiliák, amelyek mindannyiunk életében jelen vannak és jellemzően leginkább saját tulajdonosuknak jelentik a legtöbbet.
A videó kapcsán olyan kérdések merülhetnek fel bennünk, mint, hogy mennyiben határoznak meg minket a hozzánk közelálló tárgyak, és vajon mennyiben határozzák meg vagy hozzák elő az emlékeinket.
Gergő 3d scanneléssel készítette el a számára fontos, véletlenszerűen kiválasztott tárgyak hasonmásait, hogy aztán egy 360 fokban körbejárható fekete térbe lője ki őket. Nézőként az így létrejött személyes univerzumban bolyonghatunk. A tárgyak ugyan minden szögből megtekinthetőek, sőt akár keresztülhatolhatunk rajtuk, mégis mikor egészen közel férkőznénk hozzájuk, erősen torzulni kezdenek, képlékennyé válnak – szinte olvadásnak indulnak, szétfolynak. Az lehet az érzésünk, mintha valahol a jelenlét és a távollét határán lebegnének, és csak korlátozottan lennének adottak számunkra. Nehezen tudunk rájuk élesíteni, akárcsak magukra az emlékeinkre, újra meg újra kicsúsznak a kezünk közül.
A felületeknek nagyon eltérő a textúrájuk, amiben fontos szerepe van az időiségnek: azok a legroncsoltabbak, amik időben a legtávolabb voltak meghatározóak az alkotó számára. Nagy jelentőséggel bír a folyamatosan jelenlevő atmoszférahang is, ami szintén a múltat idézi meg, régi családi videók hangjainak töredékeit emeli be az emlékezés terébe.
// /
Markó Luca Zsófia írása
