MOME in the City – vizuális gondolatkísérletek a „Z” épület körül
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem életében új korszak köszönt be, amikor a nyáron beindítják majd az első munkagépeket a zugligeti campuson. A fejlesztési terv értelmében 2018-ig a már felépített Műhelyház mellett három új épület kap helyet az egyetem területén. Az építkezés ideje alatt a BME „Z” épülete ad majd otthont a MOME közösségének. Két belvárosi év a kísérletezés, a felkészülés és az átmenet szellemében…
Egy biztos: a Duna-parton merőben új lehetőségekkel és kihívásokkal találkozhatnak majd az oktatók és a hallgatók, a „Z” pedig minden bizonnyal eddig ismeretlen téri helyzeteket tartogat számukra.
A félévente megrendezésre kerülő MOME kurzushéten ezúttal szabad kezet kaptak a hallgatók, hogy képzeletben nekiessenek a BME toronyépületének, illetve olyan ötleteket dobjanak fel, amelyek növelhetik az egyetem belvárosi láthatóságát.
A négynapos MOME in the City első etapját a kurzusvezetők, Fátyol Viola fotográfus és Marcell Tamás tervezőgrafikus, terepbejárással és szabad asszociációs kísérletekkel vezették fel, a hallgatói csapatok pedig az így megteremtett légkörből és ötlethalmazból szűkítettek napról napra a konkrét tervekig. Főként vizuális javaslatok születtek, de a végső felvetések között akadtak konceptuális és szociálisan érzékeny megoldások is. A legtöbb koncepció kezdeni próbál valamit a köztérrel, vannak köztük ironikusak és komolyak is; egyik sem fél határozottan belenyúlni abba, ami már adott, ugyanakkor mindegyik ügyel rá, hogy ne váljon tolakodóvá.
Színes kavalkád és kinetikus homlokzati installáció
Zellei Boglárka, Yamazaki Hana, Varga Natália, Ivanov Milos, Szénási Marcell Színes kavalkád koncepciója folyamatosan változó vizuális felületként gondolja újra a „Z” épület szürke hasábját. Fél éven keresztül naponta egy-egy újabb ablak váltana színesre, mígnem öntapadó vinyl fóliák tarka-barka tornyaként állna a MOME új otthona a Duna jobb partján.
Ehhez hasonlóan, akár egy kinetikus installációval is életre lehetne kelteni a 70-es évek formanyelvét őrző épületet, amire a rakpartról állandó rálátás nyílik. A kasírozott tükörfólia csillogása magára vonja a figyelmet, miközben a felület a szél által finom hullámzásba kezd. Nem pusztán a “Z” feltupírozására törekedett a csapat, de az épület és a környezet közötti interakciót is elő akarták segíteni. Ehhez a szél és a víz jelenlétére támaszkodtak, és ez a szándék köszön vissza a fólialapok organikus mozgásában.
Éjszakai megoldásként a Színes kavalkád fényalapú fordítottját képzelhetjük magunk elé. Kiszámíthatatlanul felvillanó négyzeteket a homlokzaton, amelyek, bár önálló megjelenést kölcsönöznek a toronynak, de nem ütnek el a város környező fényeitől, és nem válnak hivalkodóvá.
Utca-kiállítás
Nemcsak retorika, ha azt mondjuk, hogy Buzás Alíz utca-kiállítása valóban szétszórja az egyetemet az utcákon. A Bartók Béla úttól egészen a “Z” épületig vitrinekben lennének megtekinthetőek a hallgatók munkái, a különböző szakokat pedig különböző színek jelölnék. A koncepció szerint a legtöbb munka kreatív halmazként sűrűsödne össze a torony körül.
MOME a társadalom szolgálatában
Turós Balázs tárgyak helyett egyetemi kezdeményezéseken keresztül kereste a kapcsolódási lehetőségeket a “Z” épület és közvetlen környezete között. A MOME háza tájáról olyan – most is futó – szociálisan érzékeny projekteket gyűjtött össze, amelyeket érdemes lehet a jövőben a Műszaki Egyetemmel közösen továbbgondolni. A felvetés szerint a BME tőszomszédságában töltött két év nemcsak a városi láthatóság, de a hosszútávú együttműködések szempontjából is segíthet átlépni a MOME-nak saját árnyékát. Design tematikájú workshopok és a két egyetem közös meet-upjai is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy olyan projektek, mint a Hospice Alapítvánnyal és az Unicef-fel való együttműködés, vagy a MOME EcoLab bódvalenkei szociális design tevékenysége újabb szellemi, szakmai inputot kapjanak.
Köztéri bútorok és MOME Stég
Mi lehet menőbb, mint egy saját bejárású egyetemi stég a Dunán? Timár Sára, Bordás Márton, Kósa Tamás és Neogrády-Kiss Barnabás szerint a “Z” legnagyobb problémája, hogy nincsenek a közelében jól használható zöld területek és közösségi helyszínek. Amikor a kérdés megoldásán kezdtek dolgozni, nemcsak szárazföldre, de vízre is terveztek… A szerényebb javaslat szerint a MOME logó négy betűjéből transzformált ülőkéket helyeznének el a köztereken. A nagyobb álom pedig egy platform a folyó vízén, amit a rakparton átívelő gyalogoshídon keresztül érhetünk el. A MOME Stég találkozási pont, előadótér, kiállítási hely és kikötő is lehet egyszerre.
MOME Pop és MOME játszótér
Amint ötvözzük a MOME-t és a pop art japán nagykövetekét, Yoshimoto Nará-t, városszerte szétszórt túlméretezett designtárgyakat kapunk. Baksa Gábor, Buda Flóra Anna, Debreczeni Zoltán, Dobosi Mária, Gosztom Gergő és Mitroi Sixtine csapata MOME-sok által tervezett emlékezetes tárgyakból válogattak, amiket kvázi-szobrokként helyeznének el Budapest közterein. A csapat másik javaslata egy felnőttek számára tervezett játszótér: szabadtéri dühöngő, aminek egyes objektumai éjszaka foszforeszkálnak.
MOME Loading
Felmerült egy beköltözést megelőző kampány ötlete is. Szalay Krisztina, Szász Enikő, Visky Dóra, Vincze Lilla a szeptemberi startig különböző színű és mintájú számokkal jeleznék a MOME Duna-parti megérkezéséig hátralevő időt. Térbeli, mozgó időkövetés az abszurdum és a humor jegyében. A köztereken megjelenő számjegyeket online megoldások vagy akár flashmobok is kiegészíthetnék.
Ezt kampányt egészíti ki másik koncepciójuk, a MOME Loading, aminek keretében a „Z” épületet animációs vetítéssel öltöztetnék fel. A tornyot betöltő minta szintén a visszaszámlálás alapgondolatára épít, és visszatükrözi, ahogyan a MOME napról napra „betöltődik” a belvárosba.
Bugz Game
Egyik kedvenc ötletünket, egy interaktív, 8bites világot idéző közösségi játékot hagytunk a lista végére. A Bugz Game szintén a „Z” épület homlokzatára vetített animációból indul ki, ebben az esetben azonban valós idejű kölcsönhatásba lép a látvány és a közönség. A torony lábánál álló emberek kiállításokkal és különböző zajkeltésekkel változtathatják meg a játék fő karakterének színét. A cél, hogy az amorf kis alak minden emeleten az őt támadó bogarakkal megegyező színt vegyen fel, és ezáltal immunissá váljon az ütéseikre – így juthat szintről szintre feljebb, egészen a torony tetejéig. Natália Andrade, Mariai Gábor és Rónyai Balázs felvetése egyszerre biztosít közösségi élményt a résztvevőknek, és hívja fel a figyelmet a „Z” épület történetének legújabb fejezetére.
// /