The Stage of Impossibilities

Tarr Kálmán hosszú utat járt be a doktori képzésig. A MOME előtt 5 évig dolgozott – ha úgy jött ki a lépés, akkor a Toldiban pultozott, egy építészirodában volt kreatív, vagy random parkettázott; emellett pedig az animációba és az analóg fotózásba is belekóstolt. Ezután jött a média design szak, amelynek keretében fél évet a robotika fellegvárában, Hong Kongban tanult. Elsőként itt ragadták meg őt a robotic art és a DIY hekkelés szertelen dimenziói. Jelenleg egy készségfejlesztő bábjáték prototípusán dolgozik mozgáskorlátozott gyerekek számára. Portfóliókat áttekintő MUSTRA rovatunkban most ezt is megmutatjuk.  

A MOME TransferLab 2014-ben indította el a fogyatékossággal élő személyek társadalmi láthatóságát és mindennapi életét segítő MOZGÁSTÉR projektjét. A kezdeményezés a szociális érzékenyítést, valamint a szakmaközi és érintett csoportok közötti mediációt felvállalva hoz létre olyan tartalmakat, amelyek képesek lehetnek átírni a marginalizált közösségeket terhelő berögződéseket.

Kálmán a mesterképzés ideje alatt a MOZGÁSTÉR alprojektjének részvevőjeként, a Space For Every Body féléves kurzusán állt elő a médiatechnológiát kreatív mozgásfejlesztéssel vegyítő koncepciójával. Első körben a meghívott szakértők előadásain, illetve terepgyakorlatok során feltérképezték a lehetőségeket, majd valamely szakmai résztvevővel együttműködve bevonódtak a tervezésbe: a Now Technologies Gloryset Glory-ja egy szenzoros fejpánt, amelyet kerekesszékek irányítására, illetve számítógépes kurzor mozgatására egyaránt lehet használni. Kálmán a gyártóval való gyors brainstorming során megpróbálta elképzelni és leutánozni a fejmozgást a kezével, ami arra emlékeztette, mintha egy bábut irányítana. Az ötlet teljesen spontán módon született meg: mi lenne, ha az eszköz működési mechanizmusát egy marionett irányítására alkalmaznák?

Az első prototípus, Szabados Luca papírbábjával


Mindez azért egyedülálló elgondolás, mert az eszköz eredeti funkciójának kibővítésével demokratizál egy olyan, precíz koordinációs mozdulatokat igénylő tevékenységet, mint amilyen a bábozás. „A gyerekek előadásokat készíthetnek, így a társadalmi láthatóság minden résztvevő szintjén tükröződik, ami közvetlen kapcsolatot teremt az alkotó és a közönség között” – mondta a tervező.

A bábozás átlényegülés, amely során lehetőségünk nyílik egy elvont fizikai valóságba lépni, szimultán leválni saját belső világunkról. Egy önreflektív alkotó folyamat személyes történeteink elmesélésében.

A kurzus teljesítése után is rengeteg lehetőséget láttak a projektben, ezért elvitte egészen a diplomamunkáig, amelyet Szirtes János konzulenssel fejlesztett tovább. Jelenleg a doktori képzésben teszi próbára a legfrissebb prototípust, amelyhez kooperációra is szükség volt a programozás terén, ebben Mórász Dávid volt a segítségére, illetve a kidolgozottabb báb megalkotásában Szabó Ottó szobrásszal működött együtt.

Kálmán a mesterdiploma alatt kezdte el élesben tesztelni az eszközt a Csillagház Általános Iskolában, mozgáskorlátozott gyerekek bevonásával. Egy fizikai test mozgatása során sok összetevővel kell számolni. A súly, a forma és a kiterjedés mind meghatározzák, hogy kik és milyen mértékben tudják kezelni azt. Ezzel az innovációval azonban létrejött egy integratív felület, ami a gyerekekben sokkal nagyobb sikerélményt és aktivitást generál, mintha csupán virtuális avatárokkal játszanának, amelyeket a tapasztalatok szerint hajlamosak megunni.

Persze voltak az ötletnek érzékeny, vitákat is kiváltó vetületei. Még a tesztelések megkezdése előtt központi kérdéssé vált, hogy milyen formát öltsön a báb. Hogyan reagálnak majd a gyerekek egy antropomorf, négy ép végtaggal rendelkező fizikai alakra? Érdemes-e egyáltalán ebből egy újabb problémát gerjeszteni, ami óhatatlanul magában hordozza a megkülönböztetést?

„Volt, aki azt tanácsolta, hogy semmiképp ne ember formájú legyen, mivel ez azt kommunikálná, hogy ez a testkép a mérvadó. Ellenben, aki így gondolta, nem foglalkozott hivatásszerűen ezekkel a gyerekekkel. A mozgásfejlesztő pedagógusok részéről egyértelmű visszajelzést kaptam arról, hogy kicsit túl van gondolva ez az egész téma, és szerintük a gyerekekben nem kelt rossz érzéseket a báb, sokkal inkább érdekességként, örömforrásként tekintenek majd rá.”

Később Kálmán tapasztalatai is ezt igazolták vissza. Volt, akinél rögtön látványos fejlődést lehetett elérni, mivel alig akarta abbahagyni a játékot, és teljesen megfeledkezett arról, hogy közben az egész testét edzi. A következő lépés egy olyan koncepció kialakítása lehet, amelyben mindenki saját maga tervezheti meg a bábját.

Gyógypedagógiai Intézmények Fővárosi Kulturális Fesztiválja, részlet Max Lucado: Értékes vagy című művének feldolgozásából


A tesztelések során világossá vált az is, hogy a szórakozás csak egy szegmense annak a komplex programnak, amely a mozgásfejlesztő tanárok bevonását is igényli, ugyanis számukra a hasznos testmozgás mellett ugyanolyan fontos az is, hogy a fiatalok élvezzék ezeket a foglalkozásokat és közben a figyelmük se lankadjon. Ha ott egy izgalmas játék, amelyet úgy is lehet programozni, hogy a báb akkor keljen életre, amikor a helyes testtartást gyakorolják, akkor egyértelművé válik, hogy mekkora reveláció ez a készségfejlesztő eszközök terén.

Hosszú távon a fejlesztések iránya az volna, hogy olyan, könnyen reprodukálható, nyílt forráskódú eszköz jöhessen létre, mint például az iszonyat menő Eye Writer projekt, ami Kálmánt leginkább inspirálta.

A koncepcióval egyébként több képzőművészeti mellékprojekt kapcsán találkozhattatok már: így született ez az alkotás is, amely az FKSE-ben egy csoportos kiállítás keretében volt látható:

Az eszközt élesben is lehetett tesztelni a Trafóban, a smART! extra és a MOME TechLab közös Robot Revuején.

A következő prototípus megalkotásához már nagyobb tőke bevonása is szükséges, jelenleg ezeknek a lehetőségeknek a felderítése zajlik.

// /

A projekt az ő munkájuk nélkül nem jöhetett volna létre:
Takár Anita, Mészöly Andrea, Boross Katalin, Csillagház diákjai, Kocsi Olga, Szabados Luca, Szabó Ottó, Dobi Dóra, Kiss Csaba, Mórász Dávid, Erhardt Miklós, Juhász Márton, Szirtes János, Tarr Ilona, Tarr Kálmán, Mihály Ármin, Vida Péter, Kovács Kristóf, Török Dániel, Vida Vera, Szegletes Luca, Fuchs Péter, Krolikowski Dárius, Béli Ádám, Somogyi Magyar Gréta, Török Marcell, Rieger Dóra, Bettina Alscher, Sándor Kata, Veres Bálint.

Kálmán további munkáiból az ezremek.com-on csemegézhettek.

Szerző: Karsai Anna