A fogyasztásunk alakítja a jövőt – Beszámoló az IDE előadásairól
Az év első Inspiráló Designelmélet estjén ezúttal négy előadó boncolgatta az etikus design legfontosabb kérdéseit: mitől lesz egy termék fenntartható? Tényleg szükségünk van márkakultuszra? És egyébként… nem lehetséges, hogy a Barbie babák többet ártanak, mint amennyit használnak?
Vékony Anna első prezentálóként rögtön szembesített minket a szomorú tényekkel: felmérések szerint az emberek túlnyomó része nincsen tisztában azzal, hogy az általa vásárolt termékek milyen körülmények között készültek. Ruháinkról például csak annyi tudunk elmondani, amennyit a címkéről leolvasunk. A lényeg persze szinte sosincs feltüntetve. Például az, hogy kik készítették? Mennyi pénzt kaptak ezért? Keletkezett-e a gyártás közben hulladék? És ha igen, akkor mi történt vele? Ezekből kiindulva – a Fair Pay és Fair Trade fogalmakon keresztül – eljutottunk olyan hazai vállalkozásokig, mint például a Ness Shoes vagy akár a Pauza, akik nemcsak hisznek a fenntarthatóságban, hanem azok is.
Őze Sándor Naomi Klein politikai aktivista és újságíró 1999-ben megjelent No Logo című könyvét használta előadása gerinceként. Kritikailag vizsgálta a brandingkultúra kisajátító és alkotó hatásait, privatizálását (Pl.: Disney Celebration, Florida), a fogyasztás és szabadidős tevékenységek egybeolvadását. Hangsúlyozta a könyv egyik központi gondolatát, miszerint a branding mára fontosabbá vált a terméknél, sőt a márka idealizáló „fátyolként” létezik a termék és a fogyasztó között.
Antal Éva és a Maacraft vezetője, Szalkai Dániel beszélgetése során képet kaptunk egy szociális rehabilitációs vállalkozásról, ami mára az egyik legsikeresebb designprojektté vált. Dani a diplomaéveiben fordult a szociális design irányába, többek között személyes érintettsége, autista bátyja révén. Egy kis méretű családi házból olyan vállalkozást sikerült kialakítania, amely az etikus design szellemében teremt munkalehetőséget autisták számára. Dani azonban arról is beszélt, hogy milyen nehézségekkel jár ennek a fenntartása, például a manufakturális technikák végessége miatt nem könnyű feladata a termékválaszték folyamatos bővítése.
Az est végén Kelemen Ágnes egy jól ismert játék, a Barbie babákat forgalmazó Mattel cégpolitikáját vette górcső alá. Barbie „születése” óta különböző csoportok felháborodásának tárgyát képezi, gondolhatunk az életnagyságú Barbie-ház előtt lezajló tüntetésekre vagy akár Frida Kahlo örökösei által indított jogi perre. Ágnes lezárásként azt hangsúlyozta, hogy bár a cég termékei által valamiféle társadalmi párbeszéd kezdeményezését hirdeti, ez nem más, mint felszínes reklámfogás.
// /
Az előadások szakirodalmai megtalálhatóak az Inspiráló Designelmélet oldalán, legközelebb április elsején, építészethez kötődő eseménnyel jelentkezünk.
Eseményfotók: Guáth Márk
Szerző: Ádi Brigitta
