Közelebb jutni a fény megértéséhez – Interjú Szemerey Bencével, fotósból avanzsált operatőrrel

Ezúttal Szemerey Bence – aki fotós szcénából evezett át a filmes közegbe – kalauzol minket összekeverhetetlen képi világába. Többek között arról is beszélgettünk, hogy milyen gondolatiság, következetes koncepció áll a kemény munka hátterében.

Inkább operatőrként vagy fotósként definiálod magad?

Eleinte fotózással foglalkoztam, akkoriban nem szerepelt a terveim között a filmezés. A barátaim révén ismerkedtem meg a mozgókép-készítéssel. Hamar beszippantott, rengeteg erről szóló anyagot néztem Vimeon, nagyon megtetszettek, azóta pedig már végzős vagyok a MOME média design szakán. Izgalmasnak tartom a filmkészítésben, hogy minden kis momentumot kontrollálni és tervezni lehet, nagy lehetőségeket látok ebben. Elsősorban már operatőr szeretnék lenni, tudatosan igyekszem inkább erre fókuszálni, ezért mostanában csak a szívemhez közelálló fotós projekteket vállalom el.

Operatőri munkád során mennyire tudod hasznosítani a fotózásban megszerzett tapasztalataidat?

Úgy érzem a sajtófotózás jó alapul szolgált, a fotóriporteri munkáim során rengeteg dokumentarista készséget elsajátítottam, ami azóta is hasznomra válik. Emiatt könnyebben tudok reagálni a váratlan helyzetekre, és gyorsabban feltalálom magam, hogy hogyan lehet izgalmas képet csinálni bármilyen szituációban. Egyébként ez nem egyedi a filmtörténelem során, sokan rendelkeznek dokumentarista háttérrel, többek között Stanley Kubrick és Roger Deakins is.

A digitális mellett gyakran dolgozol analóg technológiával is, ennek milyen előnyeit látod?

Szeretem a film textúráját, van egy sajátos ízvilága, zajosodik, akár egy bakelitlemez. Ezzel is az állóképek kapcsán ismerkedtem meg, ma is közel áll a szívemhez, egy külön Instagram-oldalt is fenntartok az analóg fotóimnak. Mozifilmre fotózok, aminek sokkal szebb és különlegesebb a színvilága, amit kulcsfontosságú tényezőnek tartok. Sokat foglalkoztam azzal, hogy milyen a színek tónusvilága, hogyan tudom ezt a képeimen kontrollálni. Úgy érzem kifejezetten előnyömre válik, hogy ilyen filmmel fotózok, mert sokkal közelebb kerülök a fények megértéséhez. Emiatt a forgatásokon sem kell feltétlenül a monitort néznem, csak azt, ami előttem van.

Emellett két cég vezetőjeként is helytállsz, azokban milyen feladatokat látsz el?

Van egy produkciós cégem, és jelenleg egy reklámügynökség alapítása van folyamatban. De a feladatok és pozíciók helyett nekem sokkal fontosabb a gondolkodásmód, ami mögötte van. A művészeti szemlélet fontos számomra, minden esetben igyekszünk hozzáadott értéket teremteni, legyen szó akár reklámfilmről, klipről vagy image filmről. Ha valamit elvállalunk, azt lélekkel csináljuk. A hozzám közelállók tudják a legjobban, hogy minden projektet a szívemen viselek, és ezt a vizualitásban is igyekszem visszaadni.

Külföldi megrendeléseket is kaptok?

Európa-szerte és az USA-ban is forgattam már, érdekel a nemzetközi filmes piac működése és a külföldiek gondolkodásmódja. Egyelőre nem tervezek hosszú távon kiköltözni, de szívesen vállalok el rövidebb megbízásokat világszerte. Az északi országokban dolgoznék a legszívesebben, közel áll hozzám az általuk képviselt mentalitás és képi világ is.

Akkor most a rövid formátumú filmeket részesíted előnyben?

Igen, most a rövidebb produkciók bűvöletében vagyok. Úgy érzem, ezek illenek leginkább a jelenlegi pörgős életritmusomhoz. Habár ezeknek a forgatási ideje csak pár napot vesz igénybe, a hosszas tervezés is hozzátartozik a munkához. Számomra kiemelten fontos az előkészület, nagy figyelmet fordítunk a helyszínekre, a szereplőkre, a technikára. Természetesen a stábnak ebben a szakaszban is nagy szerepe van, ezért is fontos számomra, hogy olyan emberekkel dolgozzam, akik hozzám hasonlóan a legjobbra törekszenek.

Dolgoztál már nagyjátékfilmekben is?

Igen, szerencsésnek érzem magam, hogy az elmúlt években több lehetőségem volt tapasztalatokat szerezni ebben a műfajban is. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy stillfotósként dolgozhattam Mundruczó Kornél filmjében. Érdekes volt megtapasztalni, hogy bizonyos jelenetekben mennyire kevés fénnyel, tudatosan és okosan volt megoldva a világítás. A Rossz versek is jó tapasztalat volt, annak kapcsán Tasnádi Zsófi zseniálisan élethű díszleteit emelném ki. Hosszú távon kis- és nagyjátékfilmekre is vannak kilátások, de ez még várat magára. Egyelőre maradok a rövid formátumú filmeknél, de ez nem azt jelenti, hogy mobiltelefon képernyőjében gondolkodom. Hans Zimmer saját állítása szerint azért választotta a filmzene műfajt, mert ő csak úgy akar zenét írni, hogy az nagy hangfalakon, nagy hangerővel szóljon. Ez sokszor motivál engem is, izgalmas egy nagy vászonra fényképezni, amit több méteres méretben nézhetnek az emberek.

// /

Szemerey Bence további munkáit honlapján és az Instagramon is megtaláljátok.

Szerző: Solti Emese