Friss animációs filmek a MOME műhelyéből – II. rész
Előző cikkünkben már bemutattunk néhány részletet öt animáció szakon diplomázott tervező mestermunkájából, ezúttal pedig újabb öt alkotótól láthattok egy-egy képkockát. A mostani válogatás rendhagyó: három rövidfilm mellett egy könyvtárgy, illetve egy videojáték is szerepel.
Kádár Melinda: A forrás és a torony
Kádár Melinda alkotása a hagyományos értelemben vett szereplők nélküli animációs rövidfilm, amelyben egy fiktív, saját szabályrendszerrel rendelkező ökoszisztémát figyelhetünk meg, amint az örökösen váltakozik egy aktív és egy passzív állapot között. A film egy kísérlet a maszkulin-feminin, természetes-mesterséges, adok-kapok típusú minőségek kibékítésére, amely az örökösen ismétlődő struktúra segítségével megpróbálja mindkét pólus létjogosultságát megindokolni, illetve azok kölcsönhatását feltérképezni.
Korcsok Lili: Homeosztázis
Lili mestermunkája annyiban mindenképp kilóg az eddig bemutatott munkák sorából, hogy műfaját tekintve nem animáció, hanem könyvtárgy. A Homeosztázis című kiadvány egy – űrben lebegő asztal tetején – mesterségesen összeállított világot és annak szereplőit mutatja be. Az egyes részek vizuális világa helyenként eltérő, nem ad egyértelmű válaszokat az olvasónak arra vonatkozóan, hogy pontosan miért működnek úgy a dolgok ahogy. Az alkotás ilyen értelemben feldobott labda: szabad teret enged, hogy mindenki maga egészíthesse ki gondolatban a történet fragmentumait.
Orosz Judit: Odakint
Az Odakint rövidfilm egy társaival bújócskázó kislányról szól, aki búvóhelykeresés közben elmerül a kertben, majd egészen távolra keveredik onnan. A filmben az alkotó kisgyermekkori élményeit, különböző hangulatokat szeretett volna összegyúrni egy elmesélhető történetté. A szerző műleírásban így nyilatkozik legfőbb inspirációiról: A természetben való elmélyülés, tudatos jelenlét, rácsodálkozás indított el afelé, hogy ezt a témát animációs filmként dolgozzam fel.
Simon József: Biom
Amennyiben a Homeosztázis kilógott a sorból, akkor igaz ez a Biom projektre is, hiszen József mestermunkája egy videojáték tesztverziója lett, illetve egy rövid intro, amiben bemutatja az ábrázolt világot. A történet egy idegen bolygón játszódik, ahol az ottani mikro-bioszféra ragadozója sorra vadászik le védtelen, békés lényeket. A főszereplőnek – Bonak, a sejtmagnak – azonban van egy őt körülvevő buborékja, amivel meg tudja védeni magát, és vissza is tud vele támadni. A játék egy hatszögekre felosztott játéktérben történik, a cél pedig nem kevesebb, mint hogy sejtmagunkkal likvidáljuk az ellenfelet.
Szőllősi Anna Margit: Helfer
Az animációs film egy segítő és segített kapcsolatát, egy szorongásokkal küzdő fiatal nő életét mutatja be szimbolikus eseménysoron keresztül. A szürreális világban a nőt folyamatosan visszatérő rémálmok gyötrik, amelyre végleges megoldást szeretne találni. A segítő egy alternatív lehetőséget ajánl fel neki, amely során legmélyebb félelmeivel szembesíti. A letisztult, egyszerű látványvilágban a fő hangsúlyt a szereplők párbeszédei, gesztusai, valamint metaforikus cselekedeti kapják.
// /
A MOME Média Intézetében végzett hallgatók további munkáit ITT találjátok.
