Zsűrielnökként Budapest új arculatáról – interjú Vargha Balázzsal
Idén ősszel mutatták be Budapest új arculati tervét, ami egyben a főváros cégeit is közös vizuális platformra tereli. A szakmai pályázatot egy győri design és stratégiai ügynökség, az Elevate Studio nyerte; az elkövetkezendő években az ő feladatuk lesz a Fővárosi Önkormányzat alá tartozó ötven cég vizuális megjelenésének újragondolása. A pályázatra beérkezett több, mint negyven pályaműből a választást Vargha Balázs, a MOME Tervezőgrafika Tanszék vezetője, zsűrielnökként segítette. Őt kérdeztük a korábbi arculat problémáiról, a feladat összetettségéről és arról, hogy mi is az az „ernyőarculat”.
Vargha Balázs, a MOME Tervezőgrafika Tanszékének vezetője, a zsűri elnöke
Szakmai szemmel itt volt már az ideje a fővárosi arculatfrissítésnek?
Mindenképpen. Amit azonban a pályázati kiírás szempontjából fontosnak tartok, hogy nem valami teljesen újra, hanem a már meglévő tovább gondolására adott lehetőséget. Tudni kell, hogy 2016-ban készült már egy arculat, ami a címer és a levelezési elemek szintjén megfelelő volt, viszont a teljességhez még módosításokra volt szükség. Ezt tiszteletben tartva és tovább építve jött létre a most bemutatott új vizuális készlet. Szerintem ez fenntartható gondolkodásmód. A fejlesztés szükségessége azzal is indokolható, hogy egy ilyen típusú, átgondolt rendszer hatékonyan és gazdaságosan működtethető, ami 2020-ban elengedhetetlen.
Mi volt a legfontosabb szempont, amit előtérbe helyeztél a pályaművek elbírálása során?
A városnak eddig is volt már egy jól ismert, működő arculata, aminek központi eleme a címer. Olyan típusú tartalmi kérések, elvárások ebben a helyzetben nehezen voltak felvethetők, amik a város identitását a jel szintjén tudták volna újrafogalmazni. Ez az új arculat nem egyenlő egy új branddel. Az arculatfejlesztés fókuszában az állt, hogy ezt a már meglévő jelet, a címert hogyan lehet úgy tovább fejleszteni, és egy olyan grafikai rendszert köré építeni, ami képes arra, hogy egy 21. századi metropolisz kortárs attitűdjét tükrözze.
A városi szervezet összetettségét néhány vizuális jelbe, elembe sűríteni nagy kihívásnak tűnik…
Igen, és tudni kell, hogy ezt a rengeteg szolgáltatást és tevékenységet – ami a mindennapi életünket kiszolgálja – töménytelen mennyiségű szervezet végzi, amelyek mind valamilyen módon kötődnek a központi szervezethez. Ez az, ami a legsúlyosabb problémája volt a régi arculatnak: ezeknek a szervezeteknek a nagy része nem is hasonlított egymásra, és a vizualitás szintjén semmi nem jelezte, hogy bármi összefüggés lenne köztük. Ennek az orvoslása nagyon fontos célja volt a mostani fejlesztésnek, azon túl, hogy modern külsőt kapjon, és ez által korszerűbb működést kommunikáljon az arculat. Az eszköz maga az egységesítés, a cél pedig, hogy a struktúra mindenki számára átlátható és érzékelhető legyen.
Ha jól tudom, több mint negyven munka érkezett be a pályázatra, amelyek elbírálásában zsűrielnökként vettél részt, és öt zsűritaggal közösen döntöttetek az eredményről. Ez alapján sokféle vélemény, szemlélet, hozzáállás ütközhetett. Hogyan élted meg a közös munkát, és mennyire volt nehéz dűlőre jutni?
Végigmentünk az összes pályamunkán egyesével, és mindenkinek lehetősége volt elmondani a véleményét. Nagyon érdekes volt megélni, hogy a kezdetben nagyon szerteágazó szempontok szépen lassan hogyan kezdtek egymáshoz közeledni, ahogy az igazán fontos fókuszpontok elkezdtek kirajzolódni, és hogy hol tudott különválni a szubjektív vélemény és az objektív szakmai álláspont. A végére kialakult egy olyan atmoszféra, amikor már nem volt szükség rá, hogy győzködjük egymást és a végső szavazáskor nagyon egyértelműen alakult ki a végeredmény. Magunk között három első helyezettet hirdettünk ki, akiket a legvégén rangsorolni tudtunk.
Mit kell tudnunk az úgynevezett „ernyőarculatról”? Mit jelent ez pontosan és mi a funkciója?
Az ernyőarculat elsősorban funkcionális részét képezi a fejlesztésnek, tehát nem közvetlenül a vizuális tartalomról szól. Az ernyőarculat teszi lehetővé az összefüggési rendszer megjelenítését. A nyertes pályamunka erőssége, hogy egyszerre rugalmas és következetes. Az Elevate Studio egy olyan szisztémát ajánlott ennek az elképesztően heterogén rendszernek a képi kodifikációjára, ami a különbözőségeket és az összefüggéseket is figyelembe tudja venni. Nagyon precízen, következetesen dolgoztak ki egy grid-rendszert, ami azonban nem a hagyományos négyzetrácson alapul, hanem egy koncentrikus körön. Gyakorlatilag a végtelenségig multiplikálható rendszert hoztak létre, ami könnyedén fejleszthető és alakítható.
Milyen értékeket képvisel az új arculat?
Budapest első címerét Friedrich Lajos festőművész alkotta meg a három város Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor 1873-ban. A II. világháború után levették róla a koronát, és egészen a 60-as évekig így volt használatban. Valamilyen oknál fogva 1964-ben megfosztották az oroszlántól és a grifftől is; csak a pajzs maradt, benne a Dunát szimbolizáló hullámmal, alul és felül a két városrésszel, viszont középre bekerült a vörös csillag, amitől aztán 1989-ben a rendszerváltáskor szabadult meg. Ezt követően visszatértek a legelső címerhez, ami még mindig egy archaikus, heraldikai stílusú grafikát jelentett. 1991-ben Kara György tervezőgrafikus készített egy grafikai átiratot, ami akkoriban nagymértékű modernizációnak számított, de valamilyen oknál fogva végül ez nem került bevezetésre. 2016-ban zajlott le egy korszerűsítés, létrejött a modern kor számára megfelelő, formailag redukált, színeiben tisztázott és tipográfiailag meghatározott rendszer. Ezt, a történelemre, hagyományokra épülő értéket viszi tovább a nyertes arculat.
Beszéltünk róla, hogy a nyertes pályamű rugalmas, világos grafikai rendszert kínált. Mi fogott meg még ebben a munkában? Mit láttál benne, amit a többiben nem?
Sokan sokféleképpen közelítették meg a felhívást, és különböző mértékben értették meg az igazi feladatot. Mindig érdekes egy ilyen értékelés szempontjából, hogy ki mennyire érzékeny a problémára, mennyire tudja megtalálni az igazi fókuszpontokat. Szerintem ebben az Elevate jutott a legtovább. A sajtótájékoztatón volt szerencsém a stúdió tagjaival személyesen is találkozni, és elmondták, hogy elképesztő kutatómunkát végeztek. Hónapokra visszamenőleg végignéztek, tanulmányoztak minden olyan fővárosi döntést és rendeletet, amiből kiolvasható a mintázat, a gondolkodásmód, ami szerint ez a szervezet működik. Számomra fantasztikus, hogy milyen mélységig ásták bele magukat a feladatba. És még egy dolgot meg kell említenem, ami nem csak belőlem váltott ki nagy elismerést: ők voltak azok, akik nem egy, hanem három kompletten kidolgozott, azonos kvalitású tervvel pályáztak.
// /
Szerkesztette: Schneider Ákos
