Építészeti látványtervek a MOME frissdiplomásaitól – Evangélikus közösségi háztól az anyaotthonig


Az idei építész diplomamunkákat szemléző cikksorozatunk második részében sok apró izgalmas részlet, különböző térszervezési gondolat fellelhető, de a számos különbözőség ellenére mégiscsak egy irányba mutatnak a projektek. Látszik, hogy milyen témák foglalkoztatják a legfiatalabb építészgenerációt: városi lakhatás, közösségszervezés vagy éppen a leszakadó társadalmi rétegek nehézségei. Kivétel nélkül mindegyik diplomamunka szociálisan érzékeny, valódi problémákat tematizál – már csak ezért is érdemes elmerülni jobban a látványtervekben.


Cseszlai Barnabás: Belvárosi művészeti iskola és kollégium

A diplomamunka egy olyan művészeti oktatást folytató intézmény és lakhatást kínáló kollégium fúziója, amely egyesíti a közösségi alkotás és a lakhatás pozitív gyakorlatait. Az iskolai terei komplex művészeti oktatást tesznek lehetővé, míg a kollégium inkább a közösségépítés potenciális helyszíneként lett megközelítve. A tervet az erzsébetvárosi Dohány utca és a Klauzál utca sarkán lévő telekre szánta Balázs, így a kollégisták számára a belvárosban található múzeumok, galériák és egyéb kulturális színterek is könnyen elérhetők.

Farkas Sára: Anyaotthon

Sára szakdolgozatában az otthontalanná vált, bántalmazott kapcsolatból kilépő édesanyák és gyermekeik számára átmeneti lakhatást biztosító anyaotthonokat vizsgálta, valamint az optimális otthon elméleti és térbeli kereteit kutatta. Diplomamunkája több problémára ad választ, többek között az anyaotthonon nyújtotta fél-másfél éves átmeneti lakhatásán túl önálló, hosszabb távra igényelhető lakások is helyet kaptak a koncepcióban. Mindez a kelenföldi lakótelephez kapcsolódó telken lenne, így a városi szövetbe jól illeszkedik, de a kert és udvar is hasznosítható marad.

Háló Veronika: Öregek otthona

A társadalom elöregedése és az urbanizáció napjaink legmeghatározóbb demográfiai változásai. A 65 év felettiek folyamatosan bővülő rétegének lakhatása egyre nagyobb kihívást jelent mind építészeti, társadalmi, mind pedig urbanisztikai szempontból. Veronika koncepciója tehát nemcsak a közösségi együttélés témakörét érinti, hanem az idős, adott esetben demenciával élők sajátos szükségleteire is reagál – ahogyan műleírásában fogalmaz: a téralkotás a mentális zavarban szenvedők számára sajátos tervezési stratégiát, látásmódot igényel.

Kopacz Hanna: Köztér és típusház

A mestermunka helyszíne a Sepsiszentgyörgy határában húzódó cigánytelep, Őrkő. A telep 2500 lakója 450 háztartásban él, többségük nélkülözik a vezetékes vizet és az áramot. Hanna kétféle módon tesz javaslatot a környék élhetővé tételére: egy telepléptékű mikrobeavatkozás-sorozattal, illetve egy önellátásra alkalmas, a lakók életmódjához igazodó típusházzal. A telepet hat közösségi funkció szerint osztotta fel: vízvételi hely (kút), mosási és tisztálkodási lehetőség, szabad időtöltés és közösségi tevékenység.

Pongrácz Anna: Evangélikus közösségi ház

Anna szerint a bérlakásprogramban a társadalom olyan aktív szereplőire érdemes támaszkodni, akiknek az emberhez méltó lakhatás biztosítása úgymond profilba vág – így talált rá az egyházra, mint esetleges fenntartóra. Ebből a kiindulóhelyzetből tervezett közösségi házat egy összevont foghíjtelken Józsefvárosban, ahol a vallási központnak szánt épületegyüttesben kápolna, közösségi terek, irodák is helyet kapnának. A programban továbbá szerepel még mosoda, közösségi műhely, szerszámkölcsönző, illetve egy menza. Mindezek felett öt emeleten pedig különböző méretű lakások és az ezeket kiegészítő közösségi terek találhatók.

Técsi Zita: Rehabilitációs központ

A koncepció egy pszichoterápiás rehabilitációs központot és a hozzá kapcsolódó művésztelepet foglalja magába Szeged belvárosában. A terv célja a klasszikus szanatóriumok újragondolásával egy olyan tér kialakítása, ami egyfelől a jelen kor igényeihez alkalmazkodik, másfelől pedig a pszichiátriai intézményeket övező évszázados stigmák is lebontja. A térszervezést egyfajta kintről befelé haladó logika jellemzi: a külvilággal érintkező funkcióktól (galéria, kávézó, műhelyek) a legbelső, terápiának helyt adó intim terekig jutunk. Az intézet lakói így saját igényeikhez mérten tudják szabályozni a terápia különböző stádiumaiban a közösségi élet és a társas helyzetek mértékét. A tervezetet összesen három épület alkotja: művésztelep, terápiás központ és lakóépület.

// /

A tervek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építőművész MA szakán készültek

A cikk előző részét INNEN éritek el!

Cseszlai Barnabás mestermunkájának témavezetője Kovács Csaba, konzulense Barcza Gergely. / Farkas Sára mestermunkájának témavezetője Csomay Zsófia, konzulense Kubinyi György. / Háló Veronika mestermunkájának témavezetője Csomay Zsófia, konzulense Vass-Eysen Áron. / Kopacz Hanna mestermunkájának témavezetője Marián Balázs, konzulense Zétényi Zsófi. / Pongrácz Anna mestermunkájának témavezetője Csomay Zsófia, konzulense Göde András. / Técsi Zita mestermunkájának témavezetője Csomay Zsófia, konzulense Dobos Bence.

Szerző: designisso