Köztesek – Válogatás az „Inside Out” anyagából
Félig bent, félig kint, a küszöbön állva mutatják be munkáikat az MKE képgrafika specializációján idén végzett hallgatók. Az Inside Out rendhagyó anyagot tömörít, az alkotások többsége ugyanis a megszokottól eltérően, az egyetemi műtermek és műhelyek falain kívül, a hallgatók saját, személyes tereiben készültek. Válogatásunkban űrbéli tájak, budapesti nem-helyek, bronzkorba visszarepített szocialisták és pályakezdő művészek egyaránt szerepelnek. A műfaji és témagazdagság ellenére van valami közös ezekben a munkákban, amit a liminalitás, az átmenetiség állapotának nevezhetünk.
Barsi Annamária: Égi testek, Földi tájak
Barsi Annamária részletgazdag digitális grafikái idegen világokba kalauzolnak minket. Az űrbéli „tájképek” a fenségesség, a monumentalitás érzetét keltik: „az ember, hol mint a fenséges természeti erők megzabolázója, hol pedig mint az abban gyönyörködő, a felfoghatatlan távlatok mellett eltörpülő figura jelenik meg.” A kilenc képből álló sorozat a ma jellemző disztópiákkal szemben inkább utópikus, optimista olvasatát adja az űrkolonializáció programjának, és kilenc történeten keresztül a Naprendszer kilenc különböző pontjára invitálja a nézőt.
Gaszper Viktória: A sötétben
Az animációs rövidfilm posztapokaliptikus világot tár elénk, amiben a civilizáció egy globális, demográfiai katasztrófa következtében széthullik: nem születnek nők, így rohamosan csökken a világ népessége. Rendezetlen, barbarisztikus korszak veszi kezdetét. A civilizáció újjáélesztését a mágia, az okkultizmus, az alkímia segítségével kísérli meg egy szekta – tervük középpontjában pedig a kiválasztott áll.
Cseh Barbara: Para-dicsom
Cseh Barbara kiadványának címe egy alternatív Budapestre utal, amely a füzet lapjain épül fel. A Para-dicsom „Pd.” rövidítése nem véletlenül fordítottja a főváros „Bp.”-jének… itt egy anti-világgal van dolgunk, ami az alkotó leírása alapján „valamiféle purgatóriumként is felfogható.” A grafikai témaválasztást Marc Augé jól ismert nem-hely koncepciója inspirálta; a Para-dicsomban Budapest átmeneti terei, térszeletei jelennek meg, a városi szövetből kiragadottan, mégis némi kelet-európai színezettel. A füzet központi motívuma egy nejlonszatyor, amit végigsodor a szél a városon.
Cifra Anett: Maradékaim
Az egyetemi évek tárgyi emlékeit, eredményeit, melléktermékeit rejti Cifra Anett szemetese. Az installációban az alkotó korábbi munkái és azok „hulladékai” keverednek; a foglalatot képező kosár rézdúcok átformálásával készült. „A magában beszélő guberáló – akinek szerepét most én veszem fel – kontemplál saját »maradékai« felett, emlékezik, és mást is invitál, hogy a lelt anyagot áttúrva felállítsa saját gondolatait, történetét” – olvashatjuk a melankolikus hangnemben megfogalmazott szerzői statementet. A városban, Budapesten is lépten-nyomon beleütközhetünk hasonló jelenetbe; a banális tárgy, a köztéri kuka Cifra Anett munkáját a privát emlékezéstől a nyilvános, társadalmi tér felé tolja el.
Illés Áron: Szocialista Archaizmus
Illés Áron bronz, márvány- és téglafaragvány kisplasztikái egy archaikus formanyelvet ütköztetnek modern, 20. századi témával. A szovjet kultúrpolitika ateizmusa és személyi kultusza áll a sorozat középpontjában: „azzal kívántam foglalkozni, hogy miként jelenik meg a vallásosság és a mítosz egy olyan környezetben, ahol ez alapvetően tilos, sőt ennek az eltüntetése a kívánt cél.” Az alakok megformálását a bronzkor nem anatomizáló ábrázolásmódja ihlette. A Szocialista Archaizmus ezzel különböző kultúrtörténeti idősíkokat, a vallásosság eltérő kontextusait vetíti egymásra.
Kazsik Marcell: Ötletgazda
Kazsik Marcell 20.000 forintért vásárolta meg diplomamunkája ötletét Kovács Kristóftól (Sajnos Gergely), majd a diplomavédés előtt 15.764 forint értékben továbbadott a megvalósult munkán. A munkaidő, a teljesítmény és a szellemi termék összefüggésrendszere állt az akció középpontjában, aminek során a megbízó és a megbízott, az ügyfél és a „kreatív” közötti határvonal elmosódott. „A korlátlan önmegvalósítások idejében az immateriális munkák tere, ideje, formája, minősége új fordulóponthoz érkezett. Vajon munkánk a munka által emancipálódik, egyáltalán érték-e még a munka a kreatív szektorban?” – teszi fel a kérdést a vállalkozókedvű művész.
Csorba-Simon István: Most, az előbb
A Most, az előbb a fiatal képzőművészek pályakezdésével, annak közismert nehézségeivel, bukkanóival foglalkozik. „A megszokott, rendelkezésükre álló eszközök és terek eltűnésével saját rugalmasságukon keresztül kell újra megalkotniuk a munkához szükséges körülményeket és módszereket is, hogy az időközben gyökerezni kezdett gondolataik tovább növekedhessenek az újabbak mellett” – olvashatjuk a sorozat leírásában. Az egyetem falai közül való kikerülés, a küszöbátlépés egyfajta beavatási rítus időszakát jelenti, tele bizonytalansággal és az újraértékelés belső köreivel. Nemcsak a képek részleteinek kiolvasása, de a 40×30-as ezüst zselatin nagyítások elkészítése is elmélyülést követelt.
// /
A Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika specializációján végzettek Inside Out csoportos kiállítása június 28-ig látogatható; szerdától péntekig 12-18, hétvégente pedig 10-18 óra között. Helyszín: Virág Benedek ház – Budapest, Döbrentei utca 9, 1013. ? Event: ITT!
Kiállító művészek: Ács Kinga-Noémi, Barsi Annamária, Cifra Anett, Cseh Barbara Nóra, Csorba-Simon István, Enyedi Zsolt István, Gál Boglárka, Gaszper Viktória, Horesnyi Bálint, Illés Áron Máté, Jámbor Hajnalka, Kazsik Marcell, Mészáros Eszter, Rakk Adrián Ernő, Simák Zsófia Georgina, Tihanyi András
