Balatorium – Fiatal tervezők tóparti és vízi koncepciói
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program legújabb közös fejezetét jelentik azok a tervek, amelyek a balatoni régió jelenére és jövőjére reflektálnak a fenntarthatóság, a lokalitás és a helyi értékek mentén. Az elsődleges cél olyan installációk és infrastruktúrák tervezése, modellezése volt, amelyek a tóval és annak környezetével állnak szoros kölcsönhatásban.
A projektek funkciója lehet az élményalapú ismeretátadás, a hellyel, helyiekkel folytatott párbeszéd, de akár a kritikai álláspont megfogalmazása is. A Balaton változó ökoszisztémája, a beépítések, vagy a tó túlhasználata egyaránt témáját képezik az itt bemutatott terveknek. Az ősz folyamán 16 hallgató töltött el egy hetet a tihanyi Limnológiai Intézetben, hogy a környék ökológiai struktúrájának megismerése után kreatív koncepciókkal segítsék az EKF szervezőinek munkáját. A tervek egyelőre ötletfázisban tartanak, de a következő másfél évben remélhetőleg láthatunk néhányat megvalósulni közülük.
Kocka (Manhertz Albert, Vida Szabolcs)
A Kocka egy vízen úszó, fekete hasíték a tájon, camera obscurával a közepén. A partközelben elhelyezett kockát pár centiméterrel a vízfelszín alatt lebegő hídon lehet megközelíteni. Odabenn teljes csendben csodálhatjuk a camera obscura által a belső falakra vetített balatoni látképet. A Kocka szimbolikája a fény-sötétség, fehér-fekete, melegség-hidegség ellentétpárokon nyugszik, egyfajta szakrális térként értelmezve önmagát. Az épület párbeszédben áll a Tihanyi Bencés Apátságban most épülő Napváró terasszal is.
Kocka – Immerzív kiállítótér (Melegh Benjámin, Molnár Blanka)
A Kockához szorosan kapcsolódó, annak belső terét továbbgondoló projekt célja a látványos ismeretközvetítés. A kocka belső folyosóin és termein keresztülhaladva változatos (lát)képek hívják fel a figyelmet a Balaton ökológiai rendszerének sebezhetőségére, a tápanyagterhelésre, vagy a környezetszabályozás lépéseinek következményeire. A LED-falnak, a lézervetítő és interaktív hologram technikáknak köszönhetően a tér alakítható, és általa kis helyen végtelenné bővül a bemutatható jelenségek száma.
Balatox (Kérdy Zsófia, Szabó Évu)
A Balatox projekt a Balaton vízminőségével foglalkozik, kiemelt figyelmet fordítva arra a törékeny viszonyrendszerre, mely a tó és az ember között jött létre. Az elmúlt évek során számos kutatás jelent meg arról, hogy a Balatonban történő algásodást a magas foszfortartalom okozza. A tervezők ezért azt vizsgálták, hogy az emberi vizeletben megtalálható foszfor milyen hatást gyakorol a tó vizére. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a tóba engedett vizelet hatással lehet az algásodásra. A projekt egy provokatív és edukatív vízi játékot takar, amely felhívja a figyelmet erre a kevéssé ismert összefüggésre.
Project Sense (Pusztai Rozina, Szabó Fanni Eperke, Tóth Boglárka)
A Project Sense különböző terekből álló installáció-csoport, amely a 14-18 éves korosztályt célozza meg. Minden egyes tér egy-egy Balatonnal kapcsolatos kérdéskörre reagál (vízminőség, nádasok veszélyeztetettsége, beépítések, vízszintszabályozás, élővilág) – mindezt játékos feladatok segítségével. A cél, hogy a tinédzserek saját nyelvén keresztül hívják fel a korosztály figyelmét a témaköröket érintő problémákra.
Balaton Secret (Mihalicza Csenge, Molnár Levente, Várallyay Benedek)
A telefonos kincskereső kalandjáték célja, hogy tanulásra ösztönzően mutassa be a Balaton kevésbé látható és elérhető helyeit, rejtett csodáit, természeti, kulturális és gasztronómiai kincseit. A QR-kódok és NFC-tagek keresése közben a játékos addig ismeretlen helyszínekre juthat el és új dolgokat tudhat meg, miközben játékbeli karaktere is fejlődik. A készítők helyi kulturális intézményekkel és gasztronómiai céhekkel együttműködve rajzolják meg a játék térképét. A mobilapp – és a Balaton – népszerűsítésére, illetve a szélesebb tömegek elérésére egy valóságshow megszervezése is a tervek között szerepel.
Balatoni körök (Legát Anna Franciska, Pál András)
A Balatoni körök új, alternatív túraútvonal a Balaton körül, amely helyi értékek felé forduló szemléletváltást sürget a természet körforgásával összhangban. Az 5-20 km hosszúságú, eltérő nehézségű körtúrák családokat és iskolás csoportokat céloznak, több interaktív kiegészítő elemmel (mobilapp, játékos feladatok, installációk, egyes helyszínek háttéranyaga), de a változatos tájakon áthaladó túra természetesen offline is élvezhető.
Nádas (Pszota Dalma, Tóth Lala)
A Nádas projekt három installációja a nádast – mint veszélyeztetett élőhelyet és ökológiai csomópontot – helyezi középpontba. Az emberi beavatkozás túlzott mértékére egy vízen úszó és az ember számára elérhetetlen, bizonytalan sorsú nádas reagál, a nádból készített labirintus pedig a víztől és természetes közegétől való elidegenedésünket tematizálja. A harmadik installáció szelíd LED-fényeivel a nádas sokszínűségére és a benne élő fajok egyre nagyobb kitettségére hívja fel a figyelmet.
// /
A tervek az „Ökológia és adatvizualizáció”, valamint az „Ökológia és installáció” című egyetemi kurzusokon születtek. A MOME-EKF együttműködés workshopja október 18-22. között Tihanyban a PAD alapítvánnyal, a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközponttal, az Európai Kulturális Főváros képviselőivel és a Balatoni Limnológiai Intézet kutatóival közösen valósult meg.
Kapcsolódó cikkeink:
„Nem akarunk romokat hagyni magunk után” – Interjú Szalontai Ábellel
A látható Balaton – Nézőpontváltások ismerős környezetben
