Nekem a Balaton… – A MOME MAG legfrissebb projektjei
Ökológiai társasjáték fejlesztése, a Balaton mikrobiológiai világának vizuális megjelenítése, a humanista tudós Verancsics Faustus munkásságának még sosem látott feldolgozása – ami összeköti őket, az a Tihanyi-félsziget partján megrendezett alkotóhét, amelyen a MOME hallgatói a Balaton változó ökoszisztémájával ismerkedhettek meg, és erre reflektálva terveztek installációkat.
A MOME MAG ötnapos programsorozatának célja a balatoni régió jelenlegi és jövőbeli állapotának élményalapú feltérképezése volt. A továbbiakban a Művészeti akció kurzushéten létrejött munkákat mutatjuk be a program résztvevőinek segítségével.
Balatorium társasjáték
A Balatorium társasjáték tervezői (Farkas Anita, Csizmadia Fanni, Duzsik Virág, Turi András) egy olyan utópikus világot képzeltek el, amiben a megfizethetetlen világpiaci árak miatt a Balaton közössége önfenntartó életmódra vált. ,,Ez egy nagyon komplex folyamat volt, egyfajta világteremtésként kellett felfognunk a munkát” – fogalmaztak a tervezők. Végül a Monopoly és a Gazdálkodj okosan játékok keverékét hozták létre, amiben lehet területeket foglalni, de nagyon fontos, hogy különböző szakmák képviselőinek kell összedolgozniuk annak érdekében, hogy létrehozzanak egy harmonikus balatoni ökoszisztémát.
A megalkotott hat karakter (politikus, befektető, építész, gazda, termelő, ökológus) segítségével egy olyan interdiszciplináris gazdasági helyzet létrehozása volt a csapat célja, amiben az ember által épített környezet és a Balaton ökoszisztémája idillikus egyensúlyba kerül.
Nemcsak a társasjáték koncepcióját dolgozták ki alaposan, hanem annak fizikai megjelenését is. Az anyaghasználat és forma kérdéseit is kreatív módon oldották meg: korábbi projektekből félretett habkartonból, egy gyár megmaradt plexilapjából és régi nyomdák fa alkatrészeiből készítették el a Balatoriumot.
,,A társas még csiszolásra szorul, de már lejátszható. Egyelőre prototipusként valósult meg, de a végső anyagok mindenképpen környezetsemlegesek lesznek: a bábukat is fából vagy rétegelt lemezből képzeltük el” – nyilatkozta az egyik tervező. Bár kezdetleges fázisban van a játék kidolgozása, ha lesz rá lehetőség a jövőben, a csapat szívesen dolgozna még a projekten.
Ökobuborék
Az Ökobuborék című installáción dolgozó hét fős csapat (Egressy András, Borcsik Liza, Dimák Sára, Szabó Janka Bella, Danyi Blanka, Kovács Kristóf, Vészi Lili) számára a tihanyi kikötő volt a kiindulási pont. Központi elemnek az ott található, terebélyes fűzfát választották. A céljuk egy olyan audiovizuális élmény megteremtése volt, amely a látásra, a hallásra és a tapintásra egyaránt hatást gyakorol. ,,A felhasználásra összeválogatott rengeteg különféle anyag közül közösen válogattunk. A zsinórfüggönyt meglátva egyből arra asszociáltam, hogy a fának az ágait meghosszabbítva létrehozhatnánk egy buborékot” – magyarázza Janka. Ez az ötlet hamar kiegészült vizuális és audiovizuális elemekkel is. Az installációra a Balaton mikrobiológiai élővilágának mozgolódását vetítették, illetve aláfestő hangként a környéken felvett madarak zörejeit, a nádas neszeit komponálták bele.
Külső szemlélőként az útvesztőbe hatolva felkavarjuk a környezetet, ezzel elmozdulnak a függönyök, megzavarva a virtuális lények – egyébként nyugodt – életterét. Az emberi interakciót egy szenzor teszi lehetővé, így a látogatásunk során közvetlen kapcsolatba tudunk kerülni a minket körülvevő, saját szemünkkel nem is látható ökoszisztémával. A projekten dolgozók elmondása alapján az Ökobuborék sikere abban rejlett, hogy nagyon gyorsan megtalálták az összhangot, és teljes egyetértésben tudtak haladni a munkálatokkal.
Önjáró malom
A veszprémi várkapitány Verancsis Faustus munkásságával foglalkozó csapatot (Jóvári Csenge, Kirsch Dávid és Vigh Violetta) a Machina Novae című kötet ihlette meg. A rengeteg malomterv, amelyek Faustus nevéhez kötődnek, illetve a szerző invenciózus szellemisége, életútja adta a muníciót ahhoz, hogy megalkossák a saját önjáró malmunkat. Egy olyan terv megvalósítása lett a céljuk, ami a megszokott arányrendszer megfordításával és a mozgás kiemelésével az ember természettel szembeni abszurd felsőbbrendűség-tudatának megkérdőjelezésére épít. Egyszerre van jelen benne a szél- és vízimalom kétéltű hibridje.
A prototípusok megszerkesztése nem volt kis feladat, nem is beszélve a megvalósításról. ,,A kerék, a propeller és a falnak a szabása volt egyenként a feladatunk, de szinte mindent közösen oldottunk meg” – mesélte Dávid. A csapat jövőbeli tervei között szerepel, hogy a moduláris elemekből összeállított önjáró malmokat akár workshopok vagy közösségi tevékenységek során akárki el tudja készíteni.
A Balatorium tihanyi kurzushetét Szalontai Ábel, a MOME MAG vezetője zárta egy nyilvános bemutatón. Beszédében felhívta a figyelmet a Balaton vízgyüjtő területének mindannyiunkat összekötő, megtartó erejére, amivel mi is érintetté válunk a közös gondolkodásban, cselekvésben.
// /
A MOME MAG nemcsak oktatási program, de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fővároson kívüli campusának koncepciója is. Egy természetbe ágyazódó, azzal harmonikusan együtt létező, leendő szellemi központ terve. Műhely és közösségi tér, ahol a fókusz a terepmunka mellett a kutatásra és az oktatásfejlesztésre helyeződik. Mindez egy Balaton-felvidéki, fenntartható gazdaság keretein belül.
A MOME MAG-hoz kapcsolódó korábbi cikkeink:
„Nem akarunk romokat hagyni magunk után” – Interjú Szalontai Ábellel
A látható Balaton – Nézőpontváltások ismerős környezetben
Balatorium – Fiatal tervezők tóparti és vízi koncepciói
A „Művészeti akció” kurzushét oktatói Kocsi Olga média designer, képzőművész és Szentandrási Dóra építész, MOME doktoranda voltak.
