„Szeretnénk, hogy a hallgatók képesek legyenek átadni a történeteiket”
Mi a közös az őskori barlangrajzok állat-ábrázolásaiban és a naponta frissített Instagram sztorijainkban? Már az állóképek „megmozgatásának” első kísérleteit is ugyanaz az emberi igény hívta életre, mint azóta az összes általunk megkonstruált vizuális narratívát: a történetmesélés minél teljesebb élménye. Az animáció eszköztárával mesélő képsorok számos formát ölthetnek a képregénytől kezdve a videójátékok avatárjain át egészen az AR (kiterjesztett valóság) és VR (virtuális valóság) segítségével létrehozott, a valóság és fikció határait szinte teljesen felszámoló immerzív történetmesélésen keresztül. A technológiai fejlődés kortárs animációra gyakorolt globális hatásai mentén újul meg az idei évtől a MOME Animáció MA szaka. A képzés átalakulásáról Szabó Viktória szakvezetőt kérdeztük.
Miért tartjátok szükségesnek az Animáció mesterképzés megújítását?
A szak előtt álló változások tulajdonképpen a hallgatók érdeklődését és igényeit követik, azokra reflektálnak. Igyekeztünk összegezni azokat a tapasztalatokat, amiket az elmúlt pár évben gyűjtöttünk, és amik egyébként egybevágnak a szakma fejlődésével, irányaival. A szakon korábban is készültek már nem hagyományos animációs filmek, videojátékok és VR alkotás. Szükségét éreztük annak, hogy ezt az érdeklődést lefedjük a tanmenetben és támogassuk a hallgatókat abban, hogy érdeklődésüknek megfelelő képzést kaphassanak. Ezért van szükség az új specializációk bevezetésére.
Az idei évtől a képzés nyelve az angol lesz, amit a nagyfokú nemzetközi érdeklődés miatt látunk szükségesnek. Erre a váltásra már elég jól fel vagyunk készülve: mivel a szakma nyelve főleg az angol, ezért a szakon tanulók már eddig is ehhez voltak szokva. Jelenleg is van egy külföldi hallgatónk, ezért a képzés informálisan már angolul zajlik.
Részlet Nemes Barnabás Can’t Sleep VR c. munkájából
Az idei jelentkezők az animációs képzés mellett már a Videogame és az Immersive Storytelling specializációk közül is választhatnak majd. Miért épp erre a két területre hoztatok létre önálló szakirányokat?
Ez a két terület azért érdekes, mert nagyon közel állnak a szak történetmesélő hagyományaihoz, illetve az animáció eszköztárához. A történetmesélés a mesterszak programjának központi eleme: szeretnénk, hogy a hallgatók képesek legyenek átadni a történeteiket, legyenek azok akár személyes inspirációból fakadóak, akár valamely társadalmi problémára reflektálók. Hogy ehhez milyen eszközöket választanak, az rajtuk múlik. Ebben szeretnénk támogatni őket azzal, hogy megismertetjük őket más médiumok működésével és a rájuk jellemző speciális lehetőségek és kihívások mibenlétével.
Pontosan mire számíthatnak majd azok, akik az új specializációk iránt érdeklődnek?
Célunk, hogy olyan alkotók lépjenek ki a szakról, akik magabiztosan nyúlnak bármilyen eszközhöz, ha történetmesélésről van szó. Fontos kiemelni, hogy ez nem egy technológia orientált képzés lesz, azonban igyekszünk majd felvértezni a hallgatókat azzal tudással, ami ahhoz kell, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni a csapattal, amellyel együtt fognak dolgozni. Az animációs produkcióktól eltérően ugyanis ezekben a műfajokban olyan szakemberek is részt vesznek, akik eddig nem voltak jelen a filmgyártás folyamatában. Ahhoz, hogy az alkotók ismerjék a lehetőségeiket, megértsék és választ tudjanak adni a problémákra, érteniük kell a gyártási folyamatokat és technológiai igényeket. Ebben szeretnénk támogatni a hallgatókat.
Deanna Marsigliese, a Pixar művészeti vezetője a MOME-n
Hogyan érinti az Animációt a két specializáció megjelenése? Hogyan alakul át a megszerezhető tudásanyag és milyen lehetősége lesz a szak három ágának az együttműködésre?
Az képzés „hagyományos” animációs ága nem változik. Ugyanarra számíthatnak az ide érkező hallgatók, mint az eddigiek során. Sőt, a másik két specializáció is szorosan követi majd ezt a struktúrát. Az első félév, amelyben legfőképp dramaturgiai, rendezői, történetvezetési alapozás történik közös lesz mindhárom csapat számára, majd ezt követően a második és harmadik félévben kerül sor a specializálódásra. Az utolsó félév pedig már a diplomázásról szól, amelyben a hallgatók főképp a mestermunkájukról konzultálnak a szak oktatóival és külsős szakemberekkel. Az Animáció mesterképzésre jellemző, személyes konzultációs munkamódszer szerint működnek majd a specializációk is: a hallgatók szorosan együtt dolgoznak majd a mentoraikkal, akik abban támogatják őket, hogy minél hatékonyabban megvalósíthassák az elképzelt projektjeiket.
A képzés átalakulásával milyen hosszútávú, szakmai eredményekre számítotok?
Az a célunk, hogy a képzés eredményeként kialakuljon itthon egy olyan erős szakmai mag, amire már több környező országban láthatunk példát. Ezzel párhuzamosan pedig – mivel külföldi hallgatókat is várunk – szeretnénk, hogy a magyar alkotók becsatornázódjanak a nemzetközi körforgásba. Reményeink szerint olyan alkotói hub alakul majd ki, akik aktívan folytatják a közös munkát az egyetem után is.
Részletek Buda Flóra Anna Entropia c. filmjéből
// /
További információt az Animáció MA képzéséről ITT találtok
