Közeli pillanatok – Mészáros Mátyás sketchbook-flessei
A legjobb érzés, mikor évekkel később is emlékszel, mi történt egy teljesen átlagos napon, egy hátrahagyott életszakasz homályában, amikor még minden sokkal egyszerűbbnek tűnt. Hasonló módon vezet végig a nosztalgia érzéki finomsága Mészáros Mátyás sketchbook lapjain, ahol olyan mindennapi képek köszönnek vissza, mint a reggeli napfényben úszó konyhaasztal, a szomszéd városrész vezetékei, vagy épp a kocsmában ülő baráti társaság nevetése.
Amikor elkezdtem az általánost, a sulis füzeteimbe skiccelgettem, később 13 évesen kaptam egy keményborítós Moleskint. Gimis koromra rothadó kajákat kezdtem el sketchbookokba rajzolni, részben a TV Paprika függőségem miatt – meséli Matyi a kezdeteket. Habár mostanra kikopott ez a zavarbaejtő téma munkáiból, ételeket továbbra is előszeretettel örökít meg.
De nemcsak ízeket, hanem mozdulatokat, hangokat is érzékeltet, gyakran épp a konkrét vonalak hiányával. Ez a fajta laza rajzi játék minden lapon konzisztensen foglalkozik az anyagszerűséggel, a legegyszerűbb szituációk megjelenítésével. A mindennapok forgatagában ritkán látni gyors, mégis megállított mozzanatokat. Szenvedélyesen fordul a dinamika megjelenítéséhez, ami nem véletlen, hiszen harmadéves animációs hallgató.
„Krokizni a buszon ülve megy a legjobban. Az utak göröngyössége miatt szinte a jármű rajzol helyettem, így az összes kátyú belekerül a kompozícióba. Ettől sokkal elevenebbé válik a rajz. Mindenem a krokizás, számomra egy karakter esszenciáját jelenti, azzal ahogyan a lehető leggyorsabban el lehet kapni annak formáját.”
Nehéz mindössze képekkel bemutatni a vázlatfüzetei mögött rejlő gondolatiságot. Matyi esetében meghatározó komponens a vizuális történetmesélés, gyakran készít képregényeket, animációs képkockákat füzeteibe. Számára ugyanannyira természetes a rendszeres naplózás, írás, órai jegyzetelés is. Nem félti sketchbookjait, a borítók megkoptak, néhol beragasztásokkal gazdagodtak.
„A sketchbookom a naplóm és a jegyzetfüzetem egyben. Van aki albumként, önálló produktumként kezeli a benne lévő rajzokat, ezt is elfogadom. Számomra azonban egy tök jó szokás, szuper módja rögzíteni a megfigyeléseimet, hogy ne felejtsem el az élményt. Később aztán kibogozom fejben, hogy mi történt pontosan – fontos önismereti játék.”
Rajzain tényleg látszik, hogy zsigeri örömmel készültek. Egyáltalán nem érződik bennük, hogy rágörcsölne az anatómiára, az előre meghatározott szabályokra, alkotásai lazák, ugyanakkor mégiscsak bonyolultan összetettek. Habár ez a magabiztosság tényleg meghatározó, korántsem arról van szó, hogy minden tökéletes Matyi füzeteiben – de ez is a koncepció része.
„Úgy érdemes sketchbookozni, hogy jó érzés legyen. Ez lehet egy hely az ötleteidnek, vagy dupla oldalak összessége. Teljesen másképp gondolok egy olyan sketchbookra, ahol minden oldal tökéletesnek hat, az már inkább egy album. Én a legutolsó firkáimat is imádom, mert elsősorban magamnak csinálom. Szerintem megjátszott az a sketchbook, amiben nincs elrontott oldal.”
// /
Matyi további munkáit Instagram-oldalán és Twitteren is megtaláljátok
Mészáros Mátyás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció BA szakos hallgatója
