2026. 08. 04. | Design

Panni számtalan arca – Őri Panna térelválasztó polcrendszere

Összefutunk vele a nagyszülői házban, a családi fotóarchívum oldalait lapozgatva, a Facebook Marketplace-t görgetve. Mint egy régi jó barátnő, aki a társaság szíve-lelke, a Panni polcrendszer több mint hatvan évvel az első megjelenése után is a hazai tárgykultúránk aktív szereplője. Őri Pannát a magyar designörökség iránti érdeklődése – és persze a közös név – vezette a polcrendszerhez, hogy a kortárs lakhatási igényekre szabva új, sokoldalú megjelenéssel és funkciókkal ruházza fel.

Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy a fiatal magyar tervezők gyakran elveszettnek érzik magukat a diploma megszerzése után. A karrierjük elindítása sokszor nehézségekbe ütközik, mivel kevés lehetőség áll előttük és nincs kitaposott ösvény, amelyet követhetnének. Elkezdett foglalkoztatni, hogy az előttűnk járó magyar tervezők hogyan építették fel pályájukat, valamint, hogy azokban az országokban, ahol erős designkultúra alakult ki, hogyan építenek egymás munkájára a generációk.

Egy Olaszországban töltött szemeszter alatt lettem figyelmes arra, hogy a helyi design a mindennapok szerves részét képezi, erősen kapcsolódik a nemzeti identitáshoz, illetve a fiatal tervezők is elsősorban ebből merítenek inspirációt.

Így a projektemhez egy olyan tárgyat kerestem, amely a kollektív emlékezetünk, a designörökségünk része – amihez személyes tapasztalatok, emlékek fűzik az embereket.

A Panni polccal először gyerekkoromban találkoztam a nagymamám házában, majd később, 2021-ben a kollégiumban. Az egyszerű formavilága, a szerkezeti logikája és a sokoldalú felhasználása már gyerekként is megragadott – a közös név pedig szinte sorsszerűen vezetett a bútorhoz.

Bodnár János Panni polcrendszere // Forrás: Galéria Savaria

Az eredeti Panni

A polcrendszer története a szocializmus házgyári lakhatási programjával újonnan megjelent lakótelepekhez, köztük a panelházakhoz repít vissza minket, ahol a tér praktikus kihasználása egyre fontosabb szemponttá vált. Ekkor több olyan típusbútor jelent meg a piacon, amelyek az rohamos urbanizáció következtében városokba költöző munkásréteg igényeire reagált. Ebbe a kategóriába tartoztak a modularitást fókuszba helyező Varia bútorok, amelyek szemléletét a Panni fal is képviselte. Az utóbbit Bodnár János tervei alapján 1963-ban mutatták be a Mai Otthon kiállításon, légies szerkezetével pedig hamar kitűnt a korszak többi, jellemzően nagyobb helyet igénylő bútorai között.

A kutatásom közben érdekes ellentmondásra lettem figyelmes a bútor megítélésével kapcsolatban: egyes cikkek az alacsony árának tulajdonították a népszerűségét, miközben a korabeli fiatalok beszámolói alapján inkább drágának és megfizethetetlennek számított. 5200 forintba került, ami ma megközelítőleg 500 000 forintnak felelne meg, tehát az ára a célcsoport, az átlagos munkások keresetéhez mérten valóban jelentős összegnek számított. A polcrendszert ráadásul csak egyben lehetett megvásárolni, ami elégedetlenséget váltott ki, mivel többen azt szerették volna, hogy az egyes elemek külön-külön is elérhetők legyenek.

A Panna térelválasztó polcrendszer // Látványterv

A Pannitól a Pannáig

Kígyóssy Ágnes bútortervező részletes elemző írása alapján kiderült, hogy már annak idején is gondolkoztak a szerkezet faltól elválasztható kialakításán – vagyis arról, hogy a polcrendszer térelválasztó funkcióval is kiegészülhessen. Ez a célcsoportom – a középosztályhoz tartozó budapesti értelmiség – számára is fontos, hiszen sokan kis méretű albérletekben élnek, ahol egy helység több funkciót is ellát.

Ezek alapján úgy gondoltam újra a Panni polcrendszert, hogy a térben szabadon álló szerkezetként elválassza egymástól a lakás eltérő funkciójú területeit, és hogy két irányból megközelítve szolgálhassa ki a különböző igényeket.

Két népszerű IKEA-bútort tekintettem a Panna térelválasztó polcrendszer legjelentősebb versenytársának: az IVAR és a KALLAX termékcsaládot. Közös jellemzőjük, hogy térbe állítva két irányból is használhatók, továbbá egyszerű és könnyen a felhasználói igényekre szabható szerkezettel rendelkeznek. Legnagyobb előnyük pedig a kedvező áruk, amely az egyszerű szerkezetből és könnyű gyárthatóságból fakad. Tehát a legfontosabb tervezési kérdés az volt,

hogyan alakítható át az eredeti tartószerkezet úgy, hogy önállóan megálló, elemeire bontható – tehát könnyebben gyártható, szállítható és csomagolható –, ugyanakkor a lehető legegyszerűbb alkatrészekből felépülő rendszerré váljon.

A méret meghatározása során fontos szempont volt, hogy a szerkezeten ne csupán polcok, hanem szekrényelemek, és akár egy íróasztallap is elhelyezhető legyen, a mélysége mégse ne foglaljon indokolatlanul nagy helyet. A két méteres magasságánál az eredeti Panni, valamint a ma kapható, hasonló bútorok méreteit vettem alapul.

Az alapmodul csövei két ponton visszahajlanak önmagukba és rudak kötik össze őket. Az elemek a végeiken meghajlítva egymással párhuzamosan végződnek, így a szerkezet két ponton támaszkodik a padlóra.

A Panna térelválasztó polrendszer csatlakozóelemei // Fotó: Deák Dorottya

A csatlakozóelemek megtervezése jelentette a legnagyobb kihívást. Olyan geometriát szerettem volna kialakítani, amely minden csatlakozási módhoz megfelelő, így nem lenne szükség különböző változatok gyártására, és a felhasználónak sem kellene új alkatrészeket vásárolnia, ha később meg szeretné változtatni a bútor elrendezését. Végül egy kompromisszumos megoldás mellett döntöttem: az egyetlen modult összefogó és a több modulból álló egységeket rögzítő csatlakozóelem ugyan nem azonosak, de a kialakításuk nagyon hasonló, így a gyártásukhoz nincs szükség külön szerszámokra.

A polclapok elhelyezésekor figyelembe vettem, hogy két tartóelem nem kerülhet ugyanabba a pozícióba ahhoz, hogy egy rúdra két irányból is lehessen polcot rögzíteni. Ezt úgy oldottam meg, hogy a polclap mélységében az egyik tartó közelebb helyezkedik el az élhez, míg a másik a keskenyebb oldal vonalában, attól beljebb kapott helyet. Ennek köszönhetően a polclapok egymás után is elhelyezhetők, csupán el kell őket forgatni.

Az alapanyagok kiválasztásánál irányadó volt, hogy a felújított „retro” bútorok egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a budapesti fiatal értelmiség és a fiatal felnőttek körében. A hideg, indusztriális fémvázat a rétegelt lemez melegsége egyensúlyozza ki, amelyet a telített vörös színű csatlakozóelemek játékossága egészít ki.

Panna térelválasztó polcrendszer

Az egyénre szabható Panna

Hogyan válhatott a Panni polcrendszer a viszonylag magas ára ellenére ennyire elterjedtté? Hogyan jelenhetett meg az egyszerűbb, lebegőpolcos változata a vidéki háztartásokban is? Vajon miért találkozhatunk számtalan olyan variációjával, amelyeknél a tartószerkezet szögei eltérnek, vagy a polclapok egyszerűen csavarozás nélkül, a kereszttartókra helyezve jelennek meg?

Úgy gondolom, hogy a válasz a könnyen másolható szerkezetében rejlik. Feltehetően nem az eredeti Panni falipolc és polcrendszer került az otthonokba, hanem a helyi lakatos által hegesztett, vagy a nagypapa garázsában elkészített változatai.

A Panna tervezésekor fontos volt, hogy erre az aspektusra is reflektáljak. A csőhajlítás és a furatok pontos kialakítása miatt az újragondolt tartószerkezetet már nehéz lenne otthoni körülmények között elkészíteni, viszont az egyes elemek műszaki dokumentációjának elérhetővé tételével a felhasználók lehetőséget kapnának arra, hogy bizonyos alkatrészeket saját maguk gyártsanak vagy gyártassanak le. A terméket pedig olyan kiegészítőkkel látnám el, amelyek még praktikusabbá és személyre szabhatóbbá teszik a bútort – ezek 3D-modelljei szintén elérhetőek lennének, így a felhasználók akár 3D-nyomtatással is elkészíthetnék azokat.

Légies szerkezetével, térelválasztó funkciójával és személyre szabhatóságával a Panna térelválasztó polcrendszer őrzi és továbbgondolja elődjének sokoldalúságát. Csakúgy, mint az eredeti, mára ikonikusnak számító bútor, a kortárs lakhatás körülményeire kínál választ, kollektív emlékezetünket izgalmas játékra hívva pedig folytonosságot teremt a magyar designtörténetben.