“Te akkor ilyen designer vagy?” – Avagy mit csinál egy elméletis 1.
Egész nap a könyvtárban ül? Tud ő is rajzolni? Van valamilyen kézzel fogható eredménye annak, amit csinál? Mi történik majd vele, ha elvégezte az egyetemet? Biztos mindenkiben felmerülnek ezek a kérdések, amikor találkozik egy elmélet szakos hallgatóval. Most Kőrösi Bogi, mesterszakos hallgató munkáin keresztül nyerhettek bepillantást abba, hogy mi mindent csinál egy elméletis diák.
Mit csinál egy múzeumi gyakornok?
Kőrösi Bogi még csak most kezdte a MOME desigelmélet mesterképzését, de már a Kassák Múzeum dolgozóinak táborát gyarapítja. 2015 nyarán kezdett gyakornokként dolgozni az intézményben. Ide vezető útja majdnem annyira kalandos volt, mint azok a szituációk, amelyekkel az elmúlt egy évben találkozott. Bogi a múzeummal a design- és művészetelmélet BA szak egyik kurzusán ismerkedett meg, ekkor épp teljes gőzzel kereste szakdolgozati témáját. Az irodalom és design kapcsolata egyébként is érdekelte, és miután Óbudára költözött, szöget ütött a fejébe, hogy szívesen kipróbálná magát a múzeum gyakornokaként. Az intézmény igazgatójával, Sasvári Edittel való személyes találkozás után Bogi el is kezdte munkáját Őze Eszter kurátor mellett.
Kezdetben a múzeumi kommunikáció lebonyolításában vállalt szerepet – amelyen a mai napig is dolgozik –, majd az idő múlásával egyre jobban bekapcsolódott a múzeum hétköznapjaiba. Bár Kokesch Ádám Back up – Biztonsági mentés című kiállításának szervezésében még nem vett részt, a múzeum őt kérte meg arra, hogy írjon véleményt a tárlatról. Ezt az artmagazin oldalán olvashatjátok el.
Kokesch Ádám | Back up – Biztonsági mentés | Fotó: Surányi Miklós | © Kassák Múzeum
Közel egy év asszisztensi munka után belevethette magát a kurátori munka sűrűjébe. 2016 nyarán Tilo Schulz Sodródás című kiállításának szervezése közben, Őze Eszter kurátor mellett egyre nagyobb teret kaphattak Bogi ötletei is. Eszter mind az installálást érintő végleges kérdések eldöntésébe, mind az utolsó simításokba bevonta, ezen kívül a művésszel való kommunikációban is nagy szerepet vállalt. A kiállítás megnyitásával persze nem értek véget a feladatok; tárlatvezetést tartott – amely által a kurátori koncepciót és a művész gondolatait egyaránt kommunikálta a falszövegek nélküli kiállítótérben –, és interjút is adhatott a kiállítás kapcsán. Bogi úgy gondolja, a Kassák mérete miatt ideális hely egy kíváncsi és tudásvággyal teli gyakornok számára, hiszen az ő véleményére és ötleteire már a kezdetektől fogva nagyon nyitottak voltak a kollégái.
Design és irodalom
Kassák Lajos mindig is Bogi kedvencei közé tartozott – nagy hatással volt rá például Egy ember élete című könyve –, a design, irodalom és képzőművészet határterületei pedig régóta érdeklik.
BA szakdolgozata ebben a témában született – Kassák Lajos munkásságát vizsgálta kortárs designelméleti szempontok tükrében. A kutatásához természetesen rengeteg ötletet és inspirációt nyújtott a múzeum közege. Nagy segítségére volt az intézmény szárnyai alatt működő Történeti avantgárd kutatócsoport, amely egy fiatal kutatókból álló, Szeredi Merse Pál művészettörténész és Dobó Gábor irodalomtörténész által vezetett szerveződés. A résztvevők megosztják egymással kutatási eredményeiket, illetve azokat a problémákat, amelyek szakterületükkel kapcsolatban merülnek fel.
A kutatócsoport, illetve a múzeum szervezésében tavaly ősszel indult el egy nemzetközi konferenciasorozat, amely 2016 októberében immár másodjára foglalkozott az avantgárd kérdéseivel. Bogi ezúttal nemcsak szervezési feladatokat látott el, hanem maga is előadott a dada születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett Dada Techniques in East-Central Europe (1916-1930) című konferencián. Előadását Merz – Container of Trash, Dada and Design címmel tartotta, témája pedig Kurt Schwitters tipográfiai és tervezőgrafikai újításairól szólt. Az előadás érintette Schwitters és Theo van Doesburg – első pillantásra különbözőnek tűnő – elveinek gyakorlatban is kibontakozó metszéspontjait.
Persze a kutatáson kívül csupa interaktív és mozgalmas dolog is zajlik egy elméletis mindennapjaiban, pláne, ha irodalommal és designnal foglalkozik. Az Inspiráló Designelmélet tavalyi estjén, amelynek témáját a design és irodalom határterületei szolgáltatták, Bogi Csáki Lászlót faggatta a hazai könyvtrailerek aktuális helyzetéről.
És itt még nem ér véget a munka, amelyet Bogi az irodalom és a design összekapcsolásával folytat; a Kassák Múzeum múzeumpedagógiai programjának keretei között foglalkozásokat tart középiskolásoknak Dobó Gábor irodalomtörténésszel karöltve. Ezek során Bogi a designról, Gábor pedig irodalomról tart előadást. Ahogy említettem, most már az intézmény dolgozójaként Bogi egy hozzá hasonlóan vállalkozó kedvű gyakornokkal és Őze Eszterrel tovább dolgozik a Kassák Múzeum kommunikációjának fellendítésén, amelynek legfrissebb eredménye a Kassák instragram oldala. A leghatékonyabb intézményi közösségi kommunikáció formáiról Bogi készített kutatást, ezt felhasználva indították el az oldalt.
Természetesen arról is szó esett, hogy milyen tervei vannak kutatói pályáját illetően. Bogi szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni a designelméletre és lehetséges alkalmazásaira, a történeti avantgárd vonatkozásain kívül is. „Jó lenne kicsit jobban elmerülni a múzeumpedagógiában, és úgy általában, a jelenlegi “művészetre nevelés” és vizuális oktatás problémáiban.”
Ezen kívül 2017 tavaszán egy kiállítás kurátora lesz, amelyről mi is hírt adunk majd!
// /
Kundrák Bella írása
