„Te akkor ilyen designer vagy?” – Avagy mit csinál egy elméletis 6.
Például média designer lesz, hogy aztán diplomamunkájában látványtervezőként egy nagyon aktuális problémára hívja fel a figyelmünket, vagy a Bánkitó színházért felelős munkatársa legyen, ezzel hozzájárulva fontos független színházi előadások ismertebbé válásához. Milyen út vezetett idáig? Erről beszélgettem Schnábel Zita média designerrel.
Schnabel Zita | fotó: Lakos Máté
Hogyan lesz egy elmélet szakosból média designer?
Már 18 éves korom óta színházzal és előadások létrehozásával foglalkozom (ha a kamaszkori diákszínjátszót nem számítjuk, ami akkor sokunkat végérvényesen a színház felé terelt). Az érettségi után játszani kezdtem a Hólyagcirkuszban, a TÁP Színházban, az egyetem alatt dramaturgként dolgoztam, együttműködtem például a STEREO Akttal vagy a Szputnyik Hajózási Társasággal, de volt alkalmam Grazban és Heidelbergben média design asszisztensként Juhász Andrissal dolgozni. Mivel alkotóként fontosnak tartom a munkáim elméleti megalapozását, egyértelmű volt, hogy nem egyből tervező szakra szeretnék menni, így kerültem a design- és művészetelmélet BA-ra. Ekkor már tudtam, hogy média designt szeretnék később tanulni, mivel ez volt az az irány, amelyet az ötleteimmel összefésülhetőnek találtam. Ez egy nagyon sokgyökerű, sokféle vizualitással operáló szak, játéktervezőn keresztül képzőművész és kliprendező is jár ide. Emellett a színházzal nagyon jól tud kapcsolódni, hiszen a színházi előadásokban a vetítés, a mozgókép használata ma már természetes. Bár a kezdetektől tudatosan készültem a média design szakra, nagyon örültem, hogy először egy kevésbé gyakorlatias oldalát ismerhetem meg a dolgoknak.
Milyen emlékezetes egyetemi munkáidat említenéd meg?
A BA alatt az volt a célom, hogy olyan projekteket találjak ki, amelyeket tovább tudok vinni a mesterszakra. Az egyik egy Puklus Péter által vezetett tekhné keretein belül készített fotóprojekt volt, Helyek, hiányok címmel. A feladat során olyan helyekre mentem vissza, ahol valamilyen módon megtapasztaltam a hiány fogalmát és ezeket örökítettem meg szubjektív helyszínfotók által.
A “Helyek, hiányok” című projektből
A másik fontos munkám egy média design kurzusra történő áthallgatás eredményeként született. Középpontban a nagymamám, Tamás Rózsa áll, aki egész életében fényképezett. Amikor meghalt, több ezer képet és negatívot hagyott maga után és méltatlannak gondoltam, hogy ezek dobozokban állnak. A projekt során megpróbáltam egyszerre kirakni az összes képet, hogy legalább egyszer történjen meg velük az, amiért elkészültek. Attól függetlenül, hogy elmélet szakra jártam, az egyetemmel párhuzamosan létező színházi életem miatt tudtam, hogy egy alkotói folyamatban is megállom a helyem.
Zita “Tamás Rózsa” című munkája
Nem volt nehéz ezután a három év után tervező szakon továbbtanulni?
Mindig is azt éreztem, hogy különböző területek határán mozgok, és a média designer lét lényegét az erős koncepciók megalkotásában látom, ami különösen tetszett elméletről kikerülve. Véleményem szerint az elméleti szakemberek legfontosabb feladata a problémák felismerése, és ez nagyon hasznosnak bizonyult a tanulmányaim során.
A problémafelvetés erőteljesen megjelenik az MA szakdolgozatodban is.
Számomra is nagyon megrázó volt 2015-ben a menekült emberek kiszolgáltatott helyezte. Fábián Gábor író, rendezőt, a Mentőcsónak Egység munkatársát már korábbról ismertem és tudtam, hogy szeretne egy társasjáték alapú osztálytermi előadást csinálni a menekült emberek helyzetéről, foglalkozni a körülöttük kialakult diskurzussal. Megkerestem őt, hogy szeretnék részt venni az előadás elkészítésében. Így lettem a Menekülj okosan! színházi társasjáték látványtervezője, ami a mestermunkám szempontjából egy elég rizikós szerep volt. Ez nem egy látványcentrikus előadás, hanem egy sérülékeny csoport helyzetére való érzékenyítéssel foglalkozó tantermi előadás, ami alapvetően nem vizuális műfaj. Szerintem a fiatal korosztállyal nagyon fontos megértetni azokat az alapelveket, amelyek el vannak helyezve üzenet szinten az előadásban, hiszen alapvető emberi jogi kérdésekről gondolkodtat el. A misszió része az, hogy olyan településekre és iskolákba jusson el a mondanivaló, ahol egyáltalán nem hallanak az általunk bemutatott perspektíváról. Egyébként játsszuk a Jurányiban is felnőtt közönségnek, akik számára szintén megrázó élményt tud jelenteni az előadás.
Menekülj okosan! | werkvideó | készítette: Bartha Máté
Miről szól pontosan az előadás, hogyan épül fel, milyen feladataid voltak alkotóként?
Az előadás az Amensty International egyik társasjátéka alapján készült, amelynek történetét egy magyar faluba ültettük át. A falu lakóinak keletre kell menekülniük és az út során szélsőséges helyzetekbe kerülnek, döntéseik során pedig egyéni- és csoportérdekek feszülnek egymásnak, morális dilemmákba keverednek. A darabban három színész szerepel, illetve szakértőként részt vesz Iván Júlia, az AI jelenlegi igazgatója (velünk a munkát a Helsinki Bizottság emberi jogi szakértőjeként kezdte). A hét éve Magyarországon élő, afgán származású Rezai Mohammed Amin jelenléte teszi igazán hitelessé a játékot, akinek a személyes története is benne van az elhangzó szövegben. Megjelenik, ahogyan eljutott idáig és a küzdelme azért, hogy túléljen. Az előadás hatása azon alapul, hogy a nézők beleképzelik magukat ezekbe a feszült helyzetekbe. A koncepció kidolgozásában mind részt vettünk, ez egy kollektív alkotói munka volt, kitaláltuk, hogy a játék szituációit hogyan lehetne hatásosan adaptálni, elkészíteni egy olyan dramaturgiát, amely által a nézők számára átélhetővé válik egy menekülő ember sorsa, kiszolgáltatottsága.. A játéktáblát Szabados Luca grafikussal készítettük.
A Bánkitó munkatársaként is lehetőséged van koncepcióalkotásra.
Idén másodjára felelek a színházi program összeállításáért és nagyon jó érzés, hogy van lehetőségem megmutatni ezeket a szerintem fontos darabokat a fesztiválozóknak, mert ebben a szcénában egyébként is otthonosan mozgok. A fesztivál résztvevői nem biztos, hogy Budapesten is megnéznék ezeket a független színházi produkciókat, amelyekre telt házzal sincs óriási közönség. Nagyon jó lehetőség ez a válogatás a koncepcióalkotásra, mert minden évben van egy téma, ami alapján a fesztivál programjai felépülnek. Év közben nyitott szemmel járok és figyelem, melyek azok az előadások, amelyek relevánsan foglalkoznak az adott év tematikájával. Tavaly a határ volt a hívószó, idén a korrupció fogalma köré épül a program, mindkettő nagyon jól tágítható téma. A fesztiválon több helyszín van, és az is egy izgalmas feladat, hogy meglássam, melyik előadás hol tud jól működni, hogyan lehet úgy alakítani a körülményeket és úgy leültetni a nézőket, hogy az passzoljon az előadás eredeti verziójához.
Melyik darabot ne hagyjuk ki semmiképp?
A korrupció, érdekek hálója, a strukturális elnyomások színházban is gyakran feldolgozott témák, mindegyik előadás más aspektusból világít rá ezekre. A TÁP Színház Korrup Schőn című előadásában egy kis magyar település mutyi világában lehet tocsogni, a Mentőcsónak és a Stereo Akt Cím nélkül című előadása a hajléktalanságban élő emberek társadalomból való kirekesztéséről, valamint a középosztály felelősségéről beszél. A Tünet Együttes helyszínspecifikus előadásában a néző annyit korrumpál, amennyit csak akar. Több előadással is készül Hajdu Szabolcs és színházi műhelye, a Látókép Ensemble, a CMMN SNS PRJCT című előadás aukcióján pedig színházat lehet vásárolni. Úgy tűnik, mindennek van ára…
Hol találkozhatunk veled a közeljövőben?
A nyár második felében kezdünk el dolgozni Fábián Gáborral a Mentortársason, ami szintén egy társasjáték alapú darab lesz, a téma a hátrányos helyzetű gyerekek kiszolgáltatottsága az oktatásban. A bemutatója Pécsett lesz, és a jelenlegi tervek szerint a budapesti adaptációját én fogom rendezni.
Ha kíváncsiak vagytok mely előadások voltak Zita szerint az elmúlt évad legizgalmasabb darabjai, lapozzatok bele a Bánkitó programjába, és látogassatok el a tó mellé július 12. és 15. között.
// /
Schnábel Zita BEHANCE
A “Te akkor ilyen designer vagy?” sorozat korábbi részei: ITT!
Kundrák Bella interjúja
