Design az egész világ
Az Inspiráló Designelmélet tavaszi félévének második előadói estjén a színház és design kapcsolatát járták körül az előadók. A kortárs stage design törekvéseit és a színpadi téralkotás módjait a színházi színpadképtől a koncertek látványvilágáig követték, de szó esett bábrendezésről és a színházak arculattervezési módszereiről is.
Arculati elemek a színházak kommunikációjában
Kucsma Dániel Arculati elemek a színházak kommunikációjában című előadása a vizuális kommunikáció és az arculattervezés általános kereteinek felvillantása után a Katona József Színház belsőépítészeti kialakítását és annak vállalatfilozófiai üzenetét értelmezte, majd pedig rátért az évadkampány kommunikációs stratégiájának bemutatására. A színház 2017-es évadindító kampánya, amely a Történeteink címet viselte, a közösségi hálók felületein használt piktogramokra épült: a megvásárolható pólókra nyomtatott emojikból álló kompozíciókon előadásaik történetét mesélték el röviden. A kampány nem titkolt szándéka a közönséggel való aktív párbeszéd kialakítása mellett természetesen a fiatal korosztály megszólítása volt.
Amikor a bábok még istenek voltak… avagy miért nem marginális műfaj a báb?
Antal Éva Amikor a bábok még istenek voltak… avagy miért nem marginális műfaj a báb? előadása rövid antroplológiai irányultságú bábtörténeti felvezető után, amely bábozás és halotti kultusz ősi összefüggéseivel indított (a koponya, mint báb és maszk közös eredete), majd az antik színházban alkalmazott maszkok színpadtechnikai szerepének elemzésével folytatódott, bábtipológiával is gazdagította az érdeklődőket. A zsákbáb, a kesztyűs báb, a botos báb, az indiai tholpavakoothu, a török karagöz, a japán bunraku, a marionett, az óriásbáb, a testbáb és a muppet bemutatása meggyőzően illusztrálta a műfaj rendkívüli sokszínűségét. A vásári bábjátékok politikai felütései, vagy Jane Teller történeteinek bábokkal történő elmesélése pedig már a felnőtteknek szánt bábozás területeire kalauzolt, nem kerülve el a Momentum 2018-as kampányában alkalmazott bábfilm rövid bemutatását sem. Világossá vált, hogy a bábrendezés lényegét tekintve – végső soron – design folyamatnak (is) tekinthető.
Audiovizuális eszközök a dramaturgiában
Földházi Gyula Audiovizuális eszközök a dramaturgiában című bemutatója a médiumelmélet irányából közelítette meg a színházat, és ilyenként ambivalens, kompozit médiumként tételezte. A színház összetett médiumának egyik eleme mindenképp ez emberi test, amely – az értékelhető előadások esetében legalábbis – mintegy szimbiózisba lép a színpadi térrel. Az újabb, multimediális elemeket (vetítések, mapping, animációk) működtető produkcióknak azonban, úgy tűnik, meg kell küzdeniük az új médiumok szakszerű beléptetéséért ebbe a hagyományosan organikus folyamatba. Az előadás folyamán a legjobban körüljárt példa a 3D mapping beépülése volt, amely talán akkor a legsikerültebb, amikor – mint megtudhattuk – tudati tartalmakat közvetít, ezáltal pedig felbontja és újraértelmezi a színpadi teret.
Fény, tér – bepillantás a kortárs stage design világába
Viski Noémi Fény, tér – bepillantás a kortárs stage design világába című előadása Edward Gordon Graig századfordulós dobozszínpadától indította a stage design történeti felvezetését, majd a futurista és dadaista színpadkép építészeti törekvéseinek bemutatásáról kapcsolt át Moholy Nagy László színpadi díszleteinek világára. A látványtervezés mint önálló művészeti ág kialakulása kétségkívül a modernizmus – nevezzük így – fénykorához köthető. Az előadás Moholy Nagy fény-tér modulátoraitól kortársabb jelenségek, konkrétan Es Devlin helyspecifikus színpadi installációinak bemutatása felé fordult, amelyek láthatólag a fény téralkotó funkciójának modern örökségét járatják csúcsára a digitália korszakában.
// /
Szerző: Boné Ferenc
