Szárnyas patkány, avagy mi van a csirkén túl? – Szalai Dánielt „Stadtluft Macht Frei” című projektjéről kérdeztük

Sikeres időszakot tudhat maga mögött Szalai Dániel, akinek Novogen „csirkesorozata” nemcsak itthon, de a nemzeközi porondon is nagy érdeklődést váltott ki; képeit ősszel bemutatták a Paris Photo Fair-en, idén pedig a Grand Prix Fotofestiwal döntőjében szerepelt. Sokáig nyitott volt a kérdés, hogy merre tud továbblépni egy olyan markáns és jól felismerhető fotóanyag után, mint amilyen a Novogen volt. Legújabb munkájával azonban sikerült új, nem kevésbé összetett témát találnia: Stadtluft Macht Frei című projektje a városi galambok kérdéskörével és a „szárnyas patkány” megbélyegző metaforájával foglalkozik. Diplomamunkáját a MOME-n rektori különdíjjal tüntették ki.     

Hogyan mutatnád be a Stadtluft Macht Frei-t azoknak, akik nem ismerik?

Ebben a sorozatban a galambok téri, vizuális és retorikai keretezésével foglalkozom. Célom, hogy a bécsi galamb-ügyi bürokráciát alapul véve rámutassak azokra a politikai, tudományos és technikai eszközökre, amelyekben a galambokra implikált kulturális logika manifesztálódik, és rávilágítsak ezek humán-társadalmi csoportok marginalizációjának és elnyomásának eszközeihez való hasonlóságára. A szárnyas patkány metaforájának górcső alá vételén keresztül a téma kortárs és történelmi politikai horizonton is kapcsolódik a gyűlöletbeszéd bevett rigmusaihoz, és igyekszik felhívni a figyelmet az állatiasítás mint a megbélyegzés és kirekesztés eszközének működésmódjára. Ugyanakkor a metaforikus olvasat mellett a galambok okozta vélt vagy valós problémák boncolgatásával szeretnék hangot adni ember-állat, illetve ember-természet kapcsolatának általános dilemmáira is.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást ebben a munkában?

Igazándiból már a munka megkezdése előtt szembesültem egy nagy nehézséggel, mert úgy éreztem, hogy a csirkés sorozatom után nehéz lesz új témát találni, de szerencsére ezt megoldotta, hogy szembejöttek a galambok Bécsben az Erasmus félévem alatt. Magában a munkában pedig talán a témához illő forma megtalálása volt a legnehezebb. Nem egy klasszikus fotográfia projekt, sokat kellett gondolkodni és kísérletezni.

Jó választásnak bizonyultak a galambok?

Régebb óta érdekel az állatokhoz való viszonyunk és az abban megjelenő áthallások. Mikor októberben kiköltöztem Bécsbe, megláttam egy plakátot, amin egy patkányfejű galamb volt látható, és ez nagyon megfogott. Úgy éreztem, rengeteg kérdést vet fel, úgyhogy beleástam magam a témába, és kiderült, hogy a galamb ügy tényleg egy nagyon szerteágazó és sokrétű téma.

Szakmai szempontból mit jelent számodra ez a projekt?

Több okból is nagyon fontos számomra ez a projekt. Egyrészt úgy érzem, hogy sikerült továbblépni a csirkéken, ami egy nagyon jó érzés. Bevallom, sokáig féltem, hogy one-trick pony maradok. Másrészt – és ez talán a legfontosabb – olyan irányba fejlődtem a munka során szakmailag, amire igazán vágytam: egy komplex konceptuális munkát sikerült létrehozni, ami túllép a fotográfia keretein. Ebben a tekintetben rengeteget köszönhetek a tanáraimnak, különösen Kudász Gábor Arionnak.

A diplomával lezárult egy fejezet az életedben; merre tovább?

Egyrészt valahogy el kellene indítani a diplomaprojektet az útján. Úgy érzem, mintha lenne egy gyönyörű hajóm, de egyelőre száraz dokkban állna. Szeptemberben kiállítok a Capa Központban a PARALLEL Platform nemzetközi csoportos kiállításán, amit nagyon várok. Emellett szeretném pályázatokon is megmutatni a munkámat, de a jellegéből adódón más platformok jönnek szóba, mint amiken a korábbi projektjeimnél használtam, úgyhogy ez feltétlenül kihívást jelent. Illetve jövőre szeretnék csinálni egy könyvet is a diplomamunkámból, és elkezdeni előkészíteni egy új projektet, ami már egy ideje mozgat.

// /

Szalai Dániel honlapját és a sorozat többi képét ITT éritek el!