2019. 11. 04. | Design

Vakaró és cigány lecsó – Tomortól a sörpadig

A Romama szociális szövetkezet és a MOME EcoLab közös munkájáról már korábbi cikkeinkben több ízben beszámoltunk, ezúttal újabb apropója van, hogy ránézzünk a közreműködés aktuális helyzetére, hiszen nemrég a Social Impact Award zsűridíját nyerte el a Romama. Jóföldi Laurával beszélgettünk, a Mozgóbüfé egyik ötletgazdájával és megvalósítójával.

Hogyan kerültél kapcsolatba a tomori közösséggel?

2019 januárjában egy szociális design kurzus keretében, ami MOME EcoLab + Romama néven indult. Nagyon vonzott, hogy a kurzus Borsodban van, mert volt egy erős személyes kötődésem magához a helyszínhez. Anyai ágról a családom Borsod megyei, és tökre kíváncsi voltam, hogy milyen az, ha oda visszamegyek egy ilyen szemlélettel. Valódi hatást akartam elérni, igazi emberekkel dolgozni, a segítő szándék motivált.

Milyen körülmények fogadtak benneteket Tomoron?

Nem az volt, hogy megérkezünk a semmibe. Az EcoLab másfél éven keresztül készítette elő a terepet, és ez volt az első alkalom, hogy féléves kurzust indítottak, ezt megelőzően nyári egyetemet tartottak ott. Az EcoLab és a Romama jelenleg 2 éve dolgoznak együttműködésben. A Romama egy szociális szövetkezet, az a pont, ahová 2015-ben magától jutott el a közösség. A faluban működik egy lakásétterem, és egy bolt, ami a Romamához tartozik, és a szövetkezet tagjai működtetnek szállásokat is. Van egy zenekaruk, a Dorco Band, aminek több tagja is a falu közmunkaprogramjában dolgozik. Érdekes látni, hogy kicsit sztárokká tudnak válni: akik napközben közmunkát végeznek, van, hogy este az A38-on zenélnek.

Mik voltak az első benyomások, hogy nézett ki a munkafolyamat?

Februárban mentünk le a helyszínre, én akkor jártam életemben először Tomoron. Három csoportban dolgoztunk, a termékfejlesztéshez tartoztam, és mi a már meglévő vállalkozások fejlesztésével foglalkoztunk. Munkánkat segítették a “gyökerek”, akik mélyinterjúkat készítettek a helyi lakosokkal, és a brand csapat, akik arra alakítottak ki stratégiákat, hogy a felkutatott személyes és családi történeteket és tradíciókat hogyan lehetne kommunikálni az emberek felé. Már akkor látszódott, hogy a Romama munkásságának nagyon sok ága van, és ezt egy kicsit helyre kell tenni.

Hogyan telt az első napod a faluban?

Ismerkedéssel. Azzal indítottunk, hogy meghallgattuk Siroki Laci élettörténetét az ő szájából. Lacival nagyon erősen összefügg a Romama története, körülbelül 20 éve van abban, hogy ma működik a közösség. Laci volt az első cigány a faluban, akinek meglett az érettségije, és ezzel olyan erőt tudott adni a helyieknek, hogy azóta is fontos, hogy mindenkinek legyen érettségije. Hatására a felnőttek közül is sokan leérettségiztek és különböző képzéseken vettek részt. Úgy tudnám jellemezni, mint egy olyan embert, akiben borzasztó nagy tenni akarás van, és nagyon jól tud mozgósítani másokat is, mert hiteles.

Mesélsz kicsit a konkrét termékfejlesztési folyamatról?

Amikor második alkalommal voltunk Tomoron, workshopokat csináltunk, amikkel feltérképeztük, hogy mivel foglalkoznának szívesen az emberek, és hogy mi az, amiből piaci alapon működő vállalkozásokat tudunk fejleszteni. Többféle szociális design metódusból állítottuk össze a komplex worskhopot. Többek közt dolgoztunk egy nagyon jó módszerrel, ami a kedvencem: általunk összeválogatott képeket vittünk, körülbelül hetvenet, mindenféle témában. Ezeket a képeket leraktuk eléjük, és kérdéseket tettünk fel, például hogy mi az, amit szívesen látnának Tomoron és miért. Rengeteg ötletből szűrtünk, és ezekből tízet mutattunk be Lacinak, ebben szerepelt többek között a food truck. Lacinak ez volt a kedvence, mert mint kiderült, már évek óta gondolkodtak ők is hasonló vállalkozás beindításán.

Hogyan jött a mozgóbüfé ötlete?

Ott állunk, hogy látjuk, a közösségnek nagyon fontos a család egysége, a környezet szeretete, és nagyon fontos, hogy milyen ételeket főznek, mert ez mélyen gyökerezik a tradíciójukban, összeköti őket a cigány hagyományokkal. A meglévő vállalkozásaik azonban mind helyben működnek. Szerettünk volna olyan alternatívát mutatni, amivel ki tudjuk mozdítani őket a megszokott környezetükből. Ezzel ugyanis jövőképet és példát tudunk mutatni a helyi fiatalok és a környékbeliek számára. Fontos volt az is, hogy aktívan tudjanak cselekedni, és oda menni, ahol szükség van rájuk.

Az ötlet kiválasztásától hogyan jutottatok el a Social Impact Award zsűridíjáig?

A májusi kipakolásig az egész termékfejlesztés csapat ráállt a kidolgozásra. A kipakolásunk nyilvános volt, és a Dorco Band mellett eljöttek szakemberek is, akik felhívták az oktatók figyelmét a Social Impact Awardra. Ők pedig bátorítottak minket, hogy nevezzünk. Volt egy mentorunk, Szakál Diána, végül hármasban álltunk rá a feladatra Somogyi Zolival, aki tervezőgrafikusát tanul az egyetemen, és idén nyáron a saját bőrén szerzett tapasztalatokat a működtetésében. Később volt egy inkubációs időszak július-augusztusban, ami a szeptemberi pitcheléssel egybekötött díjátadóra készített fel minket. Amikor májusban félbeszakadt a projekt amiatt, hogy véget ért a szemeszter, akkor volt egy kezdetleges elképzelésünk és költségvetésünk. A szervezeti felépítés, ami kirajzolódott az inkubációs időszak során, és nagy fejlődés volt, hogy a mi szerepünk Zolival rendeződött, az, hogy hogyan tudunk a projektben az elejétől a végéig részt venni. A végső célunk, hogy teljesen átadjuk a közösségnek a projektet, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy három embernek fogunk tudni munkahelyet teremteni. Ők lesznek azok, akik kezdetben a mi segítségünkkel működtetik a tradicionális cigány ételeket kínáló mozgóbüfét, várhatóan 2020 nyarától.

Mi vár rátok az elkövetkező időszakban?

A fő kérdés jelenleg az, hogy hogyan lesz a Romama Lakásétteremből egy street food étlap. Egyrészt a Romama lakásétteremnek van egy étlapja és egy konyhája, ahol sok terük van, ami a food truckban nem lesz. Másrészről streetfoodosítani akarjuk a kajákat, hogy kézbe vehetőek legyenek. A tradicionális cigány receptekből fogunk kiindulni, de egy kicsit szeretnénk modernizálni az ételeket. Egy kísérletezős időszak áll előttünk. Az étlap újragondolása mellett a food truckot is ki kell választanunk. Itt megint egy szociális design metódus alapján lesz egy közös ötletelés a Romama tomori tagjaival, és aszerint fog elkészülni a truck vizuális megjelenése. Megint csak azokat a gyökereket keressük, amik ezt a közösséget különlegessé teszik, és ezeket próbáljuk meg vizuálisan átadni. Ami az én feladatom, hogy építgessem a kapcsolatot a fesztiválokkal, magánrendezvényekkel.

Számodra mi a legnagyobb hozadéka annak, hogy részt veszel ebben a projektben?

Megláttam, hogy egy szociális vállalkozás miről is szól. Sokszor van az, hogy az ember segíteni akar, és Budapesten elképzeli azt, hogy mi működne élesben. Azáltal, hogy együttműködünk a Romamával és a helyi közösséggel, életszerű tapasztalatokat szerzünk, amikre közösen tudunk építkezni.