Kis magyar designfikció – A génszerkesztett méhektől a Kunsági Kivészetig
Mi lehetséges és mi lehetetlen? Hogyan vehet részt a design a jövő alakításában? Milyen hatással lehetnek egyes tárgyak a világra, és hogyan befolyásolhatják a képzeletünket? Az elmúlt években a hazai designoktatásban is megjelentek a designfikcióval foglalkozó programok; a MOME legutóbbi Fikciós tervezés kurzusának fókuszában a klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb ökológiai átalakulás állt.
A koncepciók Magyarország globális felmelegedés sújtotta területeinek élhetőbbé tételét célozták. A résztvevők jótékony, invazív fajok génszerkesztésével folytattak fiktív kísérleteket, mézhangya farmok, viselhető energiaforrások és alternatív temetkezési vállalkozások terveit körvonalazták, amelyek segíthetik az egyre gyorsabban változó világunkkal való együttélést.
A designfikció lehetőséget ad egy új jövőkép felvázolására, félúton a tények és a kitalációk között. Kreatív és innovatív termékek, szolgáltatások elképzelésével nyit új perspektívát a jelen kor problémáira, átértelmezve a mindennapinak tűnő dolgokat.
Microgy kollekció
Budapestet 2050-re „hiperurbanizáció” sújtotta területté nyilvánítják. Az időjárási szélsőségek miatt lakhatatlanná váló mezőgazdasági területek lakóinak már csak a város kínálhat élhető feltételeket. Ebben a fiktív megapoliszban a túlnépesedés miatt korlátozva lesz az emberek egyéni energiafelhasználása, így mindenkinek önmaga energiaforrásává kell válnia. Gergely Ambrus és Szabó Zsolt olyan ékszerkollekciót terveztek, ami súrlódás hatására energiát termel és raktározó funkcióval is rendelkezik. A hordható energia így válhat divattá.
Renova – „Life from soil, soil from life”
A Renova vállalkozás alapítói, Nova Anna és Nova Márk, egy olyan új temetkezési alternatívát kínálnak az emberek számára, ami gyógyírként szolgálhat a 2030-ra keletkező földhiány és terméketlenné váló talaj problémájára. A „Copono” módszer sikeres kifejlesztésével az emberi test komposztálhatóvá, visszaforgathatóvá válik a természetbe, ezzel táplálva a talajt, javítva a minőségét. Zsurbej Jázmin és Szilasi Kristóf felvetése egy új funkcióval ruházná fel a halált.
A jövő beporzása
Wende Roberta és Feyér Tamás jövőképében az emberi tevékenység és a szélsőséges időjárás az alföldi területeken szárazsághoz, a növény- és rovarvilág kipusztulásához vezethet. 2050-re a legnagyobb kárt a mezőgazdaságban a beporzók eltűnése okozza majd, ami hatással lesz a virágok beporzására, és így az emberi élelmiszerrendszerekre is. A megoldást a géntechnológia alkalmazása hozhatja el, aminek a segítségével új, modern organizmusokat kreálva keresztezhetjük a viszontagságoknak ellenálló, invazív poloskákat a kihalóban lévő beporzók rovarokkal. ,,A jövő beporzása a jövő étkezéséért” – szól a projekt szlogenje.
Mézhangya projekt
2050-ben Kiss Botond Levente ötvenhárom éves, designból kiábrándult középosztálybéli formatervezőként otthagyja a szakmát, és visszaköltözik nagyszülei földjére, hogy megtakarított pénzéből – és igen kedvező állami támogatással – tücsökfarmot létesítsen. Mindeközben felfedez egy piaci rést: az addigra ellehetetlenedett mézipar alternatíváját. Az alföldi gazdaságban eltűnő méhek és az élelmiszer-, gyógyszer-, illetve kozmetikumiparból hiányzó méz pótlására Botond egy mézhangya farm létrehozásában látja a megoldást. A farmon található hangyák Mexikóból származnak, és fő jellegzetességük, hogy felhízlalva magukat élő „kamraként” funkcionálnak. Az általuk hordozott édes folyadékot feldolgozva megszüntethetővé válik a 2050-re fellépő mézhiány.
Metahang
A 2018-as fővárosi klímastratégia szerint Budapesten egyre szélsőségessebbé válik az időjárás az elkövetkezendő években. Hosszan tartó szárazságokat nagy szélviharok követnek majd, ami ellen az otthon nyújt menedéket. Mihalik Nikoletta és Vasic Stefan Metahangja egy olyan innovatív építőanyag, ami hőálló tulajdonsága mellett struktúrájából adódóan át tudja alakítani a külvilág zaját a lakó igényeire szabva, akár kellemes zenévé is, így javítva a közérzetet.
Kunsági Kivészet – ,,Ősszel érik babám a zöld színű kivi, veled volt a legjobb szüretelni”
Magyarország 2021-ben alkoholfogyasztásban a világ élmezőnyébe tartozott, azonban pár év múlva az Alföld elsivatagosodásával gyümölcshiány léphet fel, ami a minőségi alkoholfogyasztást gátló tényezőként átrajzolja Magyarország bortérképét. 2050-re az alkohol a hatalom és gazdagság forrásává válik, amiben az – Elek Bálint és Nagy Fanny által alapított – Kunsági Kivészet bővelkedik. A Kivészet által újjáélesztett szeszipar olyan alkoholos kivi párlatot és szüretélményt kínál, ami felelevenítheti a fogyasztóban a régi magyar hagyományokat.
// /
A bemutatott tervek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem „Fikciós tervezés” kurzusán születtek a MOME Innovációs Központtal együttműködésben. Kurzusvezetők: Naszádi Anna, Herrmann Markus, Húnfalvi András.
