Bohém idilltől az aktivizmusig – A kortárs roma divat mint reprezentációs eszköz


A hiányos kulturális ismeretekből [1], a mássággal kapcsolatos bizalmatlanságból és a szisztematikus szegregációból eredően a többségi társadalom gyakran negatív sztereotípiákon keresztül kapcsolódik csak a romákhoz. Közösségük korrekt reprezentációjának kérdése itthon is egyre hangsúlyosabbá válik, amely – a politikai rendszer szintjén történő változásokkal kéz a kézben – segíthetne lassan kigyomlálni az előítéleteket. A kortárs divat, mint társadalmi rétegeken és korosztályokon átívelő kommunikációs csatorna a változás ideális kísérleti terepe lehet. A mainstream kultúra által dominált divatipar már rég használja a tradicionális roma viseletek motívumvilágát, csakhogy legtöbbször eredeti kontextusuk nélkül, ami megnehezítheti a roma reprezentáció kérdését. 

Kate Moss a V Magazine fotózásán, 2009 // Forrás: desigscene.net


Vándorlásaik során a romák különböző földrajzi területeken jelentek meg, így öltözékeik jelentéstartama is változatos. Kulturális sokszínűsége miatt a tervezők szabadon kezelik a roma viseletet, kortárs újraértelmezéséhez előszeretettel használják fel más kultúrák és stílusok motívumait [2]. A roma öltözékek így váltak idővel bohóvá –  olyan trendek is eszünkbe juthatnak az elmúlt évekből, mint a boho-chic, boho-rock, boho-luxe és a boho-hippie –; a „nomád stílust” vagy épp a tengerparti életérzés közvetítőivé; valamint az amerikai őslakosokra utaló, „indián hangulat”, a flamenco és a „luxus cirkuszi stílus” kifejezőivé [3].

A Look Magazin egy 1967-es fotósorozatában szoknyát és crop topot viselő, piszkos arcú olasz modelleket látunk egy pajta padlóján fekve. A képeket egy felszólítás kíséri: „Let Yourself Go Gypsy!”, vagyis „Engedd el magad cigánynak!”. Ettől kezdve a divatlapok előszeretettel használták a roma tematikájúnak nevezett, bohém ábrázolást [4] – még 2009-ben is jelent meg ilyen jellegű fotósorozat Kate Moss szereplésével. Az angliai Cornwall roma közösségéhez tartozó tanyán készült képeken Moss-t a vándorló romák tárgyi emlékeire utaló díszletben látjuk. A roma motívumok és a bohó stílus fúziója ugyan értelmezhető a többségi társadalom roma öltözködés iránti, esetlen csodálataként is [5], ugyanakkor egy hamisan idillikus, romantizált képet közvetít a közösségről. 

Emilio Pucci Spring 2012 Ready-to-Wear // Forrás: vouge.com


A bohém szóval történő beskatulyázás nemcsak a kampányfotózásokon, hanem az elmúlt évek kortárs roma divatkollekcióiban is megmutatkozik. Az olasz Pucci cég egykori tervezője, Peter Dundas „divat karavánjai” flamenco viseleti stílusba tartozó felsőkkel, fodros szoknyákkal, valamint a háttérben elhelyezett gitárokkal és kasztanyettákkal utaltak a romákra. A luxus női konfekcióruha-tervező, Joseph Altuzarra pedig a Corto Maltese képregényhős ruhájából inspirálódó, általa „romásnak” nevezett brokát csizmanadrág és tüllkabát egyvelegében, valamint a hímzésekben látta meg a kortárs roma viseletet. Az előbbiekhez képest Vivienne Westwood 2009-es, tolerancia jegyében készült roma kollekciója sokkal radikálisabb állítást tesz. A milánói bemutatón a sztereotípiákra direkt rájátszó öltözékekben roma férfiak vonultak fel, a nyomukban kelt, megosztó véleményhullám pedig felszínre hozta többek között az olasz társadalom romákkal kapcsolatos előítéleteit is.

Gypsy Sport Spring 2023 Ready-to-Wear // Forrás: vouge.com


Westwood transzgresszív stratégiájával görbetükröt tartott a többségi társadalomnak saját kirekesztő működésmódjáról. A bohém idilltől így eljutottunk a problémákat adresszáló divataktivizmusig: de hol keressük a valódi alternatívát jelentő, autentikus reprezentációt? A Balenciaga-t is megjárt Rio Uribe divattervező saját márkája, a Gypsy Sport izgalmasan közelít a kérdéshez. Afroamerikai, roma és LMBTQ+ közösséget egyaránt megszólító stratégiájával célja, hogy elmossa a kultúrák, szexuális beállítottságok és nemek közötti határokat. Uribe vállalkozása ugyan nemes, mégis jogosan merülhet fel a kérdés: a gipsy kifejezést integráló márkanév alatt futó divatcég pontosan milyen módon képvisel mindenkit?

Öltözékek a Romani Design Red és Blueprint kollekcióiból // Forrás: romani.hu


Az áttekintett példák mellett a nemzetközi és hazai szinten egyaránt releváns Romani Design tevékenysége épp azért különleges, mert a divatipar keretein túlmutatva keres alternatívákat a többségi társadalom és a romák közös együttélésére. Kezdeményezésük 2009-ben eredetileg a magyarországi romáknak kínált divattermékekben felismert piaci rés betöltésére indult. Az autentikus roma kultúrából merítő, de kortárs igényekre válaszoló divatmárka társadalmi felelősségvállalása megmutatkozik például saját mentor- és oktatási programjukban. Ehhez kapcsolódva 2022-ben csatlakoztak a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Programhoz, amelynek keretében a kirekesztett, berhidai roma közösséget igyekeznek visszacsatornázni a város vérkeringésébe. Eddigi sikereik vitathatatlanok – tevékenységük nyomán indult el a romák reprezentációjával kapcsolatos, érdemi magyar kreatívipari diskurzus.

// /

A cikk Balázs Dávid A roma viselet vizsgálata a hagyomány és modernitás tükrében című szakdolgozatából származik. A kutatás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkultúra BA szakán készült, kiindulópontját a Művészet intézményrendszere és szociológiája c. kurzus jelentette, témavezetője és konzulense Antalóczy Tímea volt.

[1] Junghaus, T. 2006. Kapunyitás – A roma kortárs művészet Magyarországon. In Közös tér. Az etnikai kisebbség és kulturális identitás kérdése a Kárpát-medence művészetében, Ernst Múzeum, Budapest.

[2] La Ferla, R. 2012. Joining the Gypsy Caravan. https://www.nytimes.com/2012/07/12/fashion/joining-the-caravan-the-gypsy-aesthetic-gains-in-popularity-on-runways-and-streets.html

[3] Wicker, A. 2020. The Fight to Strike “Gypsy” From the Fashion Lexicon. https://www.vogue.com/article/roma-activism-fashion

[4] [5] Sinziana, C. Marin. 2014. Bepillantás a divat világába – Közelebb kerülni a roma kultúrához. https://romediafoundation.wordpress.com/2014/11/26/bepillantas-a-divat-vilagabakozelebb-kerulni-a-roma-kulturahoz/

Szerző: Balázs Dávid